A fővárosi fürdők vízbázisát fenyegeti a Bosnyák téri irodakomplexum

Veszélybe kerülhet a Széchenyi fürdő vízellátása is, amennyiben az eredeti tervek szerint valósul meg a NER kötődésű Bayer Construct Bosnyák téri beruházása, és a gigantikus irodakomplexum fűtését a védett fővárosi termálvízbázisból nyernék ki, a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségben. Ennek megakadályozására a fővárosi fürdőcég kész akár jogi eszközöket is bevetni.

Mostanra a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) is komolyan aggódni kezdett amiatt, hogy a Bosnyák téren felépített gigantikus méretű iroda és bevásárlóközpont üzemeltetője évi 3 millió köbméterre növelte évi termálvízkivételi igényét az épület főtésére, ami az eredetileg tervezett mennyiség hatszorosa lenne.

A BGYH álláspontja szerint ez a lépés, megvalósulása esetén közvetlenül veszélyeztetné a fővárosi fürdők, így a közeli Paskál, illetve a városligeti Széchenyi fürdő vízellátását, ennek megakadályozására pedig a cég kész akár jogi eszközöket is bevetni, hogy mindenképpen megvédjék a termálvizek vízbázisát.

Az ügyet még tegnap tárta a nyilvánosság elé Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki a közösségi oldalán megírta, hogy a NER kötődésű Bayer Construct az irodaházak fűtésére a geotermikus kutaknak ugyanazt a vízbázisát használná, mely a fővárosi gyógyfürdőket is táplálja, a kivett mennyiség pedig az összes budapesti fürdő vízfelhasználásának negyven százalékát tenné ki, ami nem csekélység.

Történne ez annak ellenére, hogy egy vonatkozó tanulmány szerint a termálfürdőket védő "vörös zónában" teljesen megtiltanák a geotermikus kutak fúrását, ennek ellenére Hadházy attól tart, hogy Tiborcz üzlettársa minden bizonnyal meg fogja kapni a lehetőséget, mivel a képviselő Facebook posztjában egy olyan dokumentumot is közölt, melyben a beruházás a környezetvédelmi engedélyeztetése szempontjából is "nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú"-nak minősülne. Márpedig ez a kategória mindenféle jogi és hatósági engedéllyel, vagy éppen azok hiányával képes szembe menni.

Nézzük most akkor a tudományos tényeket, melyekkel a BGYH próbál érvelni a beruházás vízkivételi maximalizmusa ellenében, A cég véleményét az ügyben a 444 kérte ki.

A BGYH úgy látja, hogy a „budapesti termálkarszt kifejezetten érzékeny, miközben olyan összetett és bonyolult rendszer, amelyben még az alapos kutatások mellett is nehéz megjósolni, milyen rövid- és hosszú távú változásokat okozhat a nagy mennyiségű plusz termálvíz kivétele és adott esetben hűtött víz visszasajtolása.” hozzátéve, hogy csökkenhet a vízhozam és a kitermelt víz hőmérséklete, de lokálisan akár nőhet is a vízhőmérséklet és minden ilyen változás okozhat problémát. Álláspontjuk szerint kedvezőtlen hatás lehet többek között a víz áramlási irányának vagy a nyomásviszony megváltozása is.

„Határozott szakmai álláspontunk, hogy csak olyan engedélyezési lépésekhez járulunk hozzá bármekkora hozamú termelés és visszasajtolás esetén, amelyek hiteles mérésekkel alátámasztottak, tudományosan megalapozottak, és egyértelműen kizárják a társaságunk által üzemeltetett fürdők kútjainak vízbázisára gyakorolt negatív hatásokat – a Bayer Construct Zrt. építkezése kapcsán ez közvetlenül a Paskál fürdőt és a Széchenyi fürdőt érinti.” – írja a BGYH.

Mivel a folyamat még csak az engedélyeztetést előkészítő előzetes egyeztetési szakban van a budapesti cég, mint érintett fél, ebben részt kíván venni.

Mint ismeretes, az állam NER kötődésű magán ingatlanfejlesztőktől, többek között a fentebb említett Bayer Construct Zrt-től is a piaci árnál jóval drágábban vett irodaházakat, hogy oda majd állami szervek irodáit költöztesse. A mostani cikkben említett Bosnyák téri épületkomplexum mellett, ilyen a Dürer Parki és a Kopaszi-gátnál épült létesítmény is.

A becsült piaci ára ezeknek az épületeknek 425 milliárd volt, de az állam nem sajnált a zsebébe nyúlni, és ehelyett 600 milliárd forintot pengetett ki összesen, amiből aztán a Garancsi és a Tiborcz érdekkör profitálhatott.