Kiderül, valóban áron alul adta-e el az állam az MBH-részvényeit

Több mint ötvenmilliárd forintos kérdés, hogy az állam megfelelő áron értékesítette-e az MBH Bank öt százalékos részesedését. A következő hetek nyilvános részvényértékesítése megmutathatja, reális volt-e a tranzakció, és valóban a piaci viszonyokat tükrözte-e az állami eladás.

Nyilvános részvényértékesítés keretében teszi elérhetővé papírjai 7 százalékát az MBH Bank, december 12-ig lehet majd vásárolni a Mészáros-érdekeltségű bank részvényeiből – írta a Telex. A bank a maximális részvényárat 3848 forintban határozta meg, lakossági befektetőknek 10 százalékos kedvezmény mellett. Mint Brezina Szabolcs az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója a Portfóliónak elmondta: „Pontos ár még nem áll rendelkezésre, az az intézményi befektetők ajánlatai alapján dől majd el, a lakosság pedig árelfogadó szerepet tölt be”.

Az MBH Bank története az MKB 2014-es állami megvásárlásáig vezethető vissza, majd kormányközeli üzleti tulajdonosi körbe került, később pedig összeolvadt a Budapest Bankkal és a Takarék-csoporttal. A magyar állam egészen a közelmúltig 20 százalékos részesedést birtokolt a Corvinus BHG Zrt. révén, ez azonban az 5 százalékos csomag értékesítése után 15 százalékra csökkent.

Az állam az 5 százaléknyi részvénycsomagot 2611 forintos árfolyamon adta el az MBH Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetének, ami nagyjából a fele a tranzakció idején fennálló tőzsdei árnak. A bank az árkülönbséget azzal magyarázta, hogy részvényének illikviditása miatt a tőzsdei ár nem tükrözi a valós értéket, valamint hivatkozott arra, hogy egy nagy nemzetközi tanácsadó cég határozta meg az eladási értéket. Emellett az állam „egy egyszeri kiegészítő vételár” kifizetésére is jogosult lehet a jövőben.

A tranzakció ugyanakkor kérdéseket vetett fel a nyilvánosságban. Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője a Telex megkeresésére hangsúlyozta: „A részvények hét százalékát érintő értékesítés a magyar tőzsdén kifejezetten nagynak számít, és ha megfelelő nagyságú lesz a kereslet – a december 12-én kinyitott kereskedési napon –, az ár nagyban vissza fogja tükrözni, hogy a majdani lakossági és intézményi befektetők hogyan értékelik a bankot.”

Az ügyben Kármán András, a TISZA költségvetési szakértője is megszólalt. Szerinte az ügylet során „a részvényt az MBH 42,1 milliárd forintért veszi meg, miközben a hétfői tőzsdei kereskedésben 5760 Ft volt egy darab banki részvény ára és ez alapján a részvénycsomag piaci ára közel 93 milliárd forint lenne.” Kármán szerint az ügyletet „az átláthatóság teljes hiánya övezi”, és nem ismert, hogy ki és milyen módszertan alapján értékelte le a részvényeket ekkora mértékben. A posztban az is szerepel: „Egy biztos, a választást követően a TISZA-kormány egyenként megvizsgálja majd ezeket a gyanús megállapodásokat, és ha bebizonyosodik, hogy a közvagyon szándékos megkárosításáról van szó, megtesszük a szükséges feljelentéseket.”

A következő hetek tőzsdei folyamatai döntő bizonyítékkal szolgálhatnak: a piac visszaigazolja-e az állam által elfogadott értékelést, vagy valóban olcsón került-e magánkézbe egy jelentős állami tulajdonrész.

Kép forrása: Google Maps