Megszűnne az MTVA, nem csak politikusok felügyelnék a közmédiát - így alakítja át a Tisza a közmédiát

Benyújtotta a Tisza Párt a közmédia átalakításáról szóló javaslatot. A kétharmados törvénymódosítót Melléthei-Barna Márton, Hantosi István és Kulcsár Krisztián jegyzi. Alapjaiban alakítanák át a magyar közmédia működését. A kezdeményezés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, valamint több kapcsolódó jogszabályt módosítana azzal a céllal, hogy helyreállítsa a több mint egy évtizeden át kormányszócsőként működő közmédia függetlenségét. A javaslat szerint a demokratikus jogállam működésének egyik alapfeltétele a szabad, sokszínű és pártatlan tájékoztatás.

Teljesen új alapok

A legjelentősebb változás a jelenlegi közmédiás intézményrendszer lebontása lenne. Megszűnne a Közszolgálati Közalapítvány, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató jelenlegi formája, helyükbe pedig új szervezetek lépnének. 

A közmédia felügyeletét egy új, Független Közmédia Testület látná el, amely tulajdonosi jogokat gyakorolna az átalakuló Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az MTI Nonprofit Zrt. felett. A testület költségvetését az Országgyűlés határozná meg, gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrizné.

Az új testület összetétele is jelentősen eltérne a jelenlegi modelltől. Kilenc tagból állna: három főt a kormánypártok, három főt az ellenzéki pártok jelölnének, további három tag pedig médiaszakmai szervezetek jelöltje lenne. A törvényjavaslat kizárná a testületből azokat, akik az előző öt évben párttisztséget viseltek vagy pártpolitikai tevékenységet folytattak. A cél az előterjesztők szerint az, hogy a közmédia felügyelete ne egyetlen politikai oldal befolyása alatt álljon.

A tervezet a közszolgálati média működésére vonatkozó alapelveket is újrafogalmazná. Kimondaná, hogy a közmédia feladata a polgárok demokratikus jogainak gyakorlását segítő, pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás. Rögzítené továbbá, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásnak függetlenül kell működnie a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől, vezetőit pedig átlátható, objektív eljárásban kell kiválasztani, tiszteletben tartva a szerkesztői függetlenséget.

A javaslat nagyobb hangsúlyt helyezne az átláthatóságra is. A Független Közmédia Testület üléseiről szó szerinti jegyzőkönyv készülne, amely – a személyes adatok és üzleti titkok kivételével – nyilvános lenne.

A testület évente független szakértőkkel vizsgáltatná meg, hogy a közmédia valóban megfelel-e a közszolgálati követelményeknek, és szükség esetén a Médiatanács eljárását is kezdeményezhetné. Emellett a nagy értékű szerződések megkötését is szigorúbb ellenőrzés alá vonnák: a százmillió forint feletti ügyletekhez előzetes jóváhagyásra lenne szükség.

A tervezet egy új Közszolgálati Chartát is létrehozna, amely részletes szakmai és etikai iránymutatást adna a közmédia számára. Ebben külön szabályoznák a kiegyensúlyozott tájékoztatás elveit, az álhírekkel és dezinformációval szembeni fellépést, a mesterséges intelligencia használatának kereteit, a szerkesztői szabadság biztosítékait, valamint a kiskorúak védelmét és a forráskezelés alapelveit.

A T/200-as javaslat ugyanakkor nem számolná fel teljesen a rendkívüli jogrend idején alkalmazható médiakorlátozásokat. Továbbra is lehetőség maradna arra, hogy az állam közérdekű közlemények közzétételére kötelezze a médiaszolgáltatókat, illetve bizonyos tartalmak sugárzását megtiltsa, ugyanakkor a javaslat előírná, hogy az ilyen közlemények megrendelőjét egyértelműen fel kell tüntetni.