A neves addiktológus szerint zsákutcába futott a kormány drogháborúja
Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a kormány fél éve tartó drogháborúja nem hozott érdemi eredményt, sőt – ahogy fogalmaz – „tulajdonképpen most rosszabb helyzet van, mint mielőtt ez elindult”. Úgy látja, a problémás használók elbújnak, a következményes ártalmak nőnek, miközben a kormány nem az okokat próbálja megtalálni, hanem erőből, látványos eszközökkel reagál.
Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a kormány fél éve tartó drogháborúja nem hozott érdemi eredményt, sőt – ahogy fogalmaz – „tulajdonképpen most rosszabb helyzet van, mint mielőtt ez elindult”. Úgy látja, a problémás használók elbújnak, a következményes ártalmak nőnek, miközben a kormány nem az okokat próbálja megtalálni, hanem erőből, látványos eszközökkel reagál.
A Delta programmal kapcsolatban a neves addiktológus azt mondta a Népszavának: sok településen összefonódik a díler, a rendőrség és a politikai vezetés. Szerinte akkor lehetne valódi eredményről beszélni, „ha letartóztatják az első korrupt politikust és rendőrt is”.
Felidézte, hogy bár korábban volt Nemzeti Drogellenes Stratégia és uniós pénz is bőven, a prevenció érdemben nem épült ki. 2018-ban a nemzeti drogkoordinátor, Müller Éva maga mondta ki: a finanszírozási gondok miatt megszűnt az általános prevenció.
Szemelyácz szerint továbbra is az alkohol jelenti a legnagyobb problémát Magyarországon. A 16 évesek 92 százaléka kipróbálta már, miközben a dizájner serkentők aránya 4,3 százalék. Az erőszakos bűncselekmények nagy része is az alkoholnak köszönhető: ittas vezetés, garázdaság, családon belüli erőszak.
A rendőrségi drogprevencióval kapcsolatban a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke úgy fogalmazott: a kutatások már régen bizonyították, hogy a félelemre és tiltásra építő modellek hatástalanok.
Az elrettentő, extrém történetek szerinte nem jelentenek valódi prevenciót, ráadásul a gyerekek nem is lehetnek őszinték a rendőrökkel, hiszen egy beismerés eljárást von maga után. Példaként a pécsi INDIT Közalapítvány FÜGE-programját említi, ahol a hangsúly a reflektív, interaktív, élményalapú megközelítésen van.
Az ellátórendszer szerinte mára sorvad: a korábbi fejlesztések főként uniós forrásból valósultak meg, azóta sok megyei kórházban nincs addiktológia, és az alacsony küszöbű szolgáltatásokból a szükséges 500 helyett mindössze 69 működik.
A szegregátumok kapcsán azt mondta, az ottani droghelyzet nem addiktológiai, hanem szociális probléma: munkára, jó iskolára és érdemi szociális munkára lenne szükség, a szerhasználat ugyanis csak tünet.
Fotó: police.hu