Sérelemdíjat kap az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, jó hírnevük megsértése miatt
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, amikor egy 2024-es videóban azt állította, hogy a lap tevékenysége külföldi finanszírozáshoz kötődik, valamint hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytat. A bíróság ezért 3,8 millió forint megfizetésére kötelezte a hivatalt, és előírta, hogy a döntésről a saját felületén is beszámoljon.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, amikor egy 2024-es videóban azt állította, hogy a lap tevékenysége külföldi finanszírozáshoz kötődik, valamint hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytat. A bíróság ezért 3,8 millió forint megfizetésére kötelezte a hivatalt, és előírta, hogy a döntésről a saját felületén is beszámoljon.
A bíróság szerint a hivatal valótlanságokat állított a szerkesztőségről, amikor a jelentésében és az arra épülő videóban azt sugallta, hogy az Átlátszó közadatokkal visszaélve működik, illetve titkosszolgálati módszereket használ. A döntés külön kiemelte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem sajtótermék, hanem közigazgatási szerv, így más felelősségi szabályok vonatkoznak rá.
A per hátterében szuverenitásvédelmi törvény áll, amelyet 2023 végén fogadtak el, aminek alapján a hivatal széles jogköröket kapott arra, hogy vizsgálódjon a közélet szereplői között.
Az Átlátszó 2024 novemberében jelentette be, hogy személyiségi jogi pert indít, miután a hivatalról készült anyag szerintük tele volt valótlanságokkal. Erről a lap korábban részletesen beszámolt.
A tárgyalásokon a hivatal jogi és szakmai képviselői többször is próbálták védeni az állításaikat. Az egyik fő érvük az volt, hogy amit megfogalmaztak, az csupán személyiségi jogi szempontból nem tekinthető sértőnek, mert szerintük „tényeken alapuló vizsgálati következtetésről” volt szó.
A vitatott kijelentéseket egy nyilvánosan közzétett videó is tartalmazta.
A novemberi tárgyaláson többek között tanúvallomást tett Sári Miklós, a hivatalvezető elemzője, aki a jelentést készítő osztályt vezette. Sári azzal érvelt, hogy a jelentésben használt „hírszerzési tevékenység” szakmai értelemben is elfogadott fogalom, és nem azt jelenti, hogy az Átlátszó titkosszolgálati munkát végezne.
Hasonlóképpen védekeztek a „dezinformáció” kifejezés használata kapcsán is, mondván, a fogalom náluk nem hazugságot jelent, hanem szelektív, kontextustól megfosztó kommunikációs gyakorlatot. A bíróság ezt sem fogadta el.
A hivatal jogi képviselői később arra hivatkoztak, hogy a „hírszerzési tevékenység” kifejezést ők nem büntetőjogi értelemben használták, hanem egyszerűen úgy, hogy az Átlátszó rendszeresen gyűjt és elemez adatokat.
A per első tárgyalásán azonban kínos helyzet alakult ki: senki nem jelent meg, aki képviselhette volna a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, így azt halasztani kellett.
A mostani ítélet megtiltja a hivatalnak, hogy a jövőben hasonló módon tegyen valótlan, a lap jó hírnevét sértő kijelentéseket, és kötelezi őket arra, hogy ha az ítélet jogerős lesz, nyilvánosan is elismerjék: az Átlátszóról tett állításaik nem voltak igazak.
Az ítélet egyelőre nem jogerős, mindkét félnek van lehetősége fellebbezni.
