Baán László és Both Miklós szerint is átverték az NKA Bizottságát a milliárdos támogatások ügyében
Baán László után Both Miklós is távozott az NKA Bizottságából, miután szerintük a testületet megkerülve, átláthatatlan módon osztottak szét milliárdokat a kulturális alapból.
Baán László után Both Miklós is távozott az NKA Bizottságából, miután szerintük a testületet megkerülve, átláthatatlan módon osztottak szét milliárdokat a kulturális alapból.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója után a Hagyományok Háza vezetője is lemondott a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában betöltött tagságáról – derül ki a Válasz Online-nak adott interjúikból. A két megszólaló egybehangzóan állítja, hogy a testület nem látott rá időben a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának döntéseire, amelyből milliárdos nagyságrendben jutott pénz fideszes kötődésű szereplőkhöz, celebekhez és politikailag értelmezhető programokhoz.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint az NKA Bizottságát „átverték”. Azt mondta, a testület csak április 23-án kapott tájékoztatást az ideiglenes kollégium működéséről, ez azonban szerinte „tökéletesen megtévesztő” volt. A beszámolót először elfogadták, majd amikor nyilvánosságra kerültek a támogatási döntések részletei, az ő kezdeményezésére azonnali hatállyal visszavonták.
Baán szerint önmagában nem volt szokatlan, hogy kiemelt kulturális programokra ideiglenes kollégium jött létre. A probléma az volt, hogy a keretből nemcsak olyan tételek kaptak pénzt, mint a Kurtág 100, a Fesztiválzenekar New York-i koncertje vagy a Hagyományok Háza programjai, hanem szerinte „tartalmukban és nemegyszer léptékükben teljesen vállalhatatlan” támogatások is.
A főigazgató azt állította, a Bizottság ezekről a döntésekről április 23-ig annyit tudott, mint a nyilvánosság, vagyis semmit. Szerinte a támogatási döntéseknek már rég meg kellett volna jelenniük az NKA honlapján, de ez nem történt meg. Baán úgy fogalmazott, „nyilván nem véletlenül” maradtak el a közzétételek, és szerinte erősen valószínűtlen, hogy ezt egy hivatali dolgozó saját hatáskörben merte volna megtenni.
A miniszteri felelősségről Baán azt mondta, Hankó Balázs jóváhagyta az ideiglenes kollégium döntéseit, és ezt maga sem vitatja. Szerinte az NKA jelenlegi szabályozása annyira centralizálja a döntéshozatalt, hogy a végső döntési szabadság és a felelősség is a miniszternél összpontosul. Azt ugyanakkor nem akarta kimondani, hogy Hankónak le kellene mondania.
Both Miklós: „A lemondásom nem menekülés”
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója szintén a Válasz Online-nak jelentette be, hogy távozik az NKA Bizottságából. Azt mondta, nem akar szakmai legitimációt adni olyan működéshez, amelyben sérültek a döntéshozatal, a közzététel és az ellenőrzés alapvető feltételei.
Both részletesebben beszélt arról is, hogyan kerülhetett a vitatott kollégiumhoz ekkora összeg. Szerinte a Bizottság 2024 novemberében még csak egy 1,5 milliárdos induló keretű ideiglenes kollégium létrehozásához adott elvi hozzájárulást, ami a korábbi NKA-gyakorlathoz illeszkedett. A későbbi, 10 milliárdos kiegészítés azonban szerinte nem rendes ülésen, nem stratégiai vitában, hanem egy nyári írásbeli szavazási csomag utolsó elemeként jelent meg.
Both szerint ez önmagában súlyos eljárási probléma. Külön kifogásolta, hogy a 10 milliárdos tétel nem táblázatos, jól áttekinthető formában, hanem folyószövegben, „10 000,0 millió forintként” szerepelt, ami szerinte alkalmas volt arra, hogy a döntés valódi nagyságrendje kevésbé legyen érzékelhető.
A Hagyományok Háza főigazgatója a közzététel körüli anomáliákra is felhívta a figyelmet. Azt mondta, miközben a bizottsági határozatoknak szabályos sorszámozással kellene megjelenniük, a 10 milliárdos döntés egy egyedi, a sorba nem illeszkedő „I/2025.” jelzéssel került fel az archívumba. Both szerint ez azt valószínűsíti, hogy a kulcsfontosságú határozatot eredetileg nem publikálták, hanem utólag illesztették be a honlapra.
Both azt is hangsúlyozta, hogy bizottsági tagként nem férhetett hozzá a vitatott kollégium belső anyagaihoz, mert az NKA informatikai rendszere csak a saját felügyeleti területéhez tartozó kollégiumok aktáit engedte látni. Szerinte éppen ezért lett volna kulcsfontosságú a jogszabály szerinti nyilvános közzététel: ha a döntések időben megjelentek volna, a szakmai nyilvánosság és a bizottsági tagok is reagálhattak volna. Both szerint a lemondása nem menekülés, hanem annak jelzése, hogy nem vállal közösséget egy átláthatatlanul működő rendszerrel.
