Brutálisan túlárazták a nógrádi bölcsődét, az OLAF szerint emiatt a támogatás jó része visszajár

Egy nógrádi falu bölcsődéjének építésére 676 millió forint uniós támogatást vettek fel, az ügyben az Integritás Hatóság a nyár közepén arra jutott, hogy 219 millió forinttal drágább volt a kivitelezés a reális költségeknél. Most az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal javasolja azt, hogy az EU ne fizesse ki a pénz nagy részét.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő újabb információkat osztott meg a közösségi oldalán arról a Nógrád megyei bölcsődéről, amelyre 676 millió forintos uniós támogatást vett fel a község. Az ügyben az Integritás Hatóság hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt már júliusban feljelentést tett. A közbeszerzési eljárás során a legalacsonyabb árat kínáló pályázót ráadásul az ajánlatkérő kizárta, aránytalanul alacsony árra hivatkozva. A végső győztes az a cég lett, amely közel 60 százalékkal magasabb árajánlatot adott. Ha mindez nem volna elég, a nyertes 97 millió forint értékű alvállalkozói teljesítést be sem jelentett.

„Mondjuk ez várható is volt, hiszen ennyi pénzből a Rózsadombon is vehettek volna luxusvillát a kazáriak. Természetesen nem csak az ár a probléma, hanem az is, ahogyan Becsó körzetében manipulálták a közbeszerzést. Korábban a magyar Integritás Hatóság is hasonló eredményre jutott és az ügyben zajlik is elvileg valami nyomozgatás itthon”

– írja posztjában Hadházy, aki be fogja jelenteni az Európai Ügyészségnek is az esetet, abban bízva, hogy „hátha gyorsabbak lesznek, mint Polt Péter utódja”. A kazári bölcsőde az ellenzéki politikus szerint csak „a jéghegy piszkos csúcsa”, hiszen számtalan mélyszegénységben tengődő faluban épült hasonló méregdrága bölcsőde. Hadházy szerint a „csak 3-4-500 milliós bölcsik is horribilis túlárazást jelentenek, de azok elkövetői röhögnek a markukba”. 

A 359 ezres Facebook-követővel rendelkező országgyűlési képviselő lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Ügyészségnek azért érdemes ráirányítani a figyelmét ezekre a visszaélésekre egy beadvánnyal, mert ez a hatóság Brüsszelben illetékes, és ezek az uniós támogatások onnan indulnak el. Hadházy szerint számos helyen lehet ilyen típusú, ha nem is ekkora összegű visszaélés, hiszen hazánkban több mint kétezer falu található.

„Nem tudok konkrét számot mondani, de annyit kijelenthetek, egy ez egy rendszerszintű visszaélés. Sok helyütt indokolatlanul nagy épületeket építenek. Azt viszont nem ígérhetem, hogy az összes visszaélés felelőse meglesz, ez a helyi közösségeken is múlik. A legkirívóbb eseteket majd egy új hatóságnak kell kivizsgálnia” – mondta a Kontrollnak Hadházy Ákos.

A NER hollói nem vájják ki egymás szemét

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója egyáltalán nem tartja meglepőnek Hadházy Ákos keddi bejegyzését, ha a szabálytalan közpénzfelhasználás magyaroszági dinamikáját vesszük alapul.

„A legnagyobb kegy, amit a NER képes nyújtani a hozzá hűséges haszonhúzóknak, az a büntetlenség, de ez nem mindenkinek adatik meg, Voldemor, Simonka vagy Völner kezét elengedték egy ponton. Ha a pénz belföldi eredetű, akkor a legfőbb ügyészség tétlen marad, ha pedig indul is nyomozás, azt hosszú ideig fektetik, nem történik semmi érdemleges a felelősségre vonás érdekében. Ezt jól láthattuk a Híd a munka világába vagy az Elios botránya kapcsán”

– mondta lapunknak Ligeti Miklós. A szakértő hozzátette, hogy más a helyzet, amikor az OLAF is kivizsgálja az adott ügyet: „ilyenkor cikivé válik, hogy a magyar ügyészség nem reagál ezekre a bűnügyekre. Ha visszafizetési kötelezettség merül fel, annak nincs belföldi lecsapódása, idehaza nem számoltatják el a felelősöket ilyen esetekben, mert a NER ebből a szempontból egy bűnbanda, ahol a holló a hollónak nem vájja ki a szemét.”

Az 500 millió forint értékre elkövetett csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés büntetési tétele tíz év, ezért az elévülési ideje is itt kezdődik. Ha a bűncselekményt folyamatos jelleggel, folytatólagosan követik el, akkor mindaddig nem is kezdődik meg az elévülés, amíg az utolsó részcselekményt meg nem valósították. A Transparency International Magyarország is üdvözli Hadházynak a beadványát, amellyel az Európai Ügyészség figyelmét igyekszik rávilágítani a visszaélésekre. A lombkoronasétány ügyében a civil szervezet is így járt el, de az Európai Ügyészség egyelőre nem vádolható azzal, hogy túl gyorsan reagált volna erre az ügyre, tavaly júliusban jelentették be, hogy nyomozást indítottak ebben az ügyben, de az elmúlt másfél évben nem történt igazából semmi.