Titkolja a kormány, Soltész Miklósnak volt-e köze Juhász Péter Pál kinevezéséhez

Nem válaszolt a kormány arra, hogy mi köze volt Soltész Miklós államtitkárnak Juhász Péter Pál kinevezéséhez. A Belügyminisztérium egy másik ügyben is titkolózott, de a bíróság úgy döntött, hogy a tárcának ki kell adnia azokat a jelentéseket, amelyek gyermekotthonokban folytatott, előre be nem jelentett hatósági ellenőrzésekről szólnak.

Jámbor András, országgyűlési képviselő a Kontroll egy korábbi cikkére hivatkozva tett fel írásbeli kérdést a kormánynak. Ebben arról írtunk, hogy 2011-ben vizsgálatot indítottak a Szőlő utcai javítóintézetben. Soltész Miklós, akkori szociális és családügyekért felelős államtitkár felkérte a vizsgálatban való részvételre Juhász Péter Pált.

Juhász részvétele megalapozatlan volt az akkori munkaköre alapján, illetve a vizsgálat során számos szabálytalanság is történt. Mégis, a vizsgálat eredményeként az előző vezetőt felmentették, Juhász Péter Pált pedig kinevezték megbízott igazgatónak – írta Jámbor András, aki a következő kérdésekkel fordult a kormányhoz:

•    A szociális és családügyekért felelős államtitkár milyen indokokkal kérte fel Juhász Péter Pált a vizsgálatban való részvételre?
•    A cikkben hivatkozott dokumentumból kiderült, hogy a vizsgálat során számos szabálytalanságot követtek el Juhászék. Az eljárás jogszerűségét utólag vizsgálta-e a minisztérium?
•    Miért kérték fel Juhászt a javítóintézet megbízott igazgatójának az eljárási szabálytalanságok és az ellene irányuló korábbi bejelentések ellenére?
•    Milyen testület bírálta el Juhász pályázatát a későbbi kinevezése előtt? Kikből állt össze ez a testület?

Erre Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki azt írta: Fülöp Attila 2025. szeptember 27-ei Facebook-posztjának vonatkozó részeit mellékeli válaszként. A hivatkozott poszt releváns része így hangzott:

„JP 2011-ben került a Budapesti Javítóintézet igazgatói székébe. A kinevezést egy nyilvános pályázat előzte meg, amelyre összesen két pályázat érkezett. A másik jelentkező nem gyermekvédelmi szakember volt. A kinevezési javaslatot egy négytagú bíráló bizottság tette meg a NEFMI minisztere részére.”

Jámbor András azonban felhívta a figyelmet: ebből semmi nem derül ki Soltész Miklós szerepéről, sem arról a vizsgálatról, amelyről eredetileg kérdezett. „Pedig egyszerű lett volna azt válaszolni: ha minden szabályos volt, akkor minden szabályos volt; ha Soltésznek nincs ehhez semmi köze, akkor nincs hozzá semmi köze. De nem ez történt” – írja a politikus, hozzátéve, hogy a Fülöp Attilától idézett posztban az is szerepelt: 2024-ben olyan eljárást alkottak, amellyel ki lehet szűrni a nem alkalmas egyéneket. Ez a kijelentés azonban nem öregedett túl jól.

„Ugyanis a Szőlő utcai ügyben – jelenlegi tudásunk szerint – nyolc olyan ember ellen is eljárás folyik, aki átment az életvitelre vonatkozó vizsgálaton” – írja Jámbor.

Nem titkolózhat a Belügyminisztérium 

A Belügyminisztériumnak ki kell adnia azokat a jelentéseket, amelyek gyermekotthonokban folytatott, előre be nem jelentett hatósági ellenőrzésekről szólnak – így döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék abban az ügyben, amelyben a TASZ képviselte a Direkt36 újságíróját.

A jelentések részletesen tartalmazzák, hogy hány bántalmazásos esetet regisztráltak abban az évben, illetve hány rendkívüli esemény történt, mint például egy gyerek szökése. Az is kiderül a jelentésekből, hogy milyen lépéseket tettek – vagy nem tettek – az intézmények a bántalmazással, vagy a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban. Hogy a jelentésekben ilyen adatok szerepelnek, azt onnan lehet tudni, hogy néhány már napvilágra került, de nem tudni, miért csak pár.

A soron kívüli ellenőrzés elrendelése arról árulkodik, hogy a Belügyminisztérium pontosan tudta, mi a helyzet az otthonokban, és ezt akarta feltérképezni. Janecskó Katalin, a Direkt36 újságírója azért fordult szeptemberben a tárcához, hogy megtudja, mi lett az ellenőrzés eredménye. A Somogy Vármegyei Kormányhivatal maga küldte el az egyik jelentést az újságírónak, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal jelentése pedig kikerült az internetre is, ez pedig nyilvánvalóvá tette, hogy az ellenőrzésről készült jelentések részletesek és alaposak.

„A Belügyminisztérium azonban először meghosszabbította a válaszadási határidőt, ennek elteltekor nem válaszolt az adatigénylésre, majd a válaszadási határidő lejárta után csak rövid, féloldalas összefoglalókat küldött az újságírónak” – írja a TASZ a közleményében.