„Azért szavazok a Fideszre, mert Kapu Tibor” – és mi lesz a Nobel-díjasokkal?
Németh Balázs volt M1-es munkatárs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az év utolsó napján megérkezett a 150. érvvel, ami szerinte a mellett szól, miért kell a Fideszre szavaznia az állampolgároknak: „büszke vagyok arra, hogy 40 év után ismét járt magyar az űrben”. A mondat egyszerre volt nyitány és lezárás – Kapu Tibor neve önmagában politikai érvvé vált.
Németh Balázs volt M1-es munkatárs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az év utolsó napján megérkezett a 150. érvvel, ami szerinte amellett szól, miért kell a Fideszre szavaznia az állampolgároknak: „büszke vagyok arra, hogy 40 év után ismét járt magyar az űrben”. A mondat egyszerre volt nyitány és lezárás – Kapu Tibor neve önmagában politikai érvvé vált.
Csakhogy miközben a kormány kommunikációja egyetlen nemzeti hőst emel piedesztálra, felmerül a kérdés: mi a helye ebben a narratívában azoknak a magyar Nobel-díjasoknak, akik tudományos vagy irodalmi teljesítményükkel szintén világszinten tették láthatóvá Magyarországot, ám gyakran kritikusak a jelenlegi hatalommal szemben?
Kapu Tibor, a megosztó ikon
Kapu Tibor és a HUNOR-program már a bejelentésük pillanatától megosztotta a közvéleményt. Egyesek történelmi jelentőségű nemzeti sikert látnak benne, mások drága presztízsberuházást, amelynek társadalmi haszna vitatható. Az űrutazás pillanata mindenesetre erős szimbolikus erővel bírt: Kapu ikonikus beszéde, amelyben arról beszélt, hogy „15 millió magyar emelte őt a magasba”, valóban történelmi képként égett bele a kollektív emlékezetbe.
A figyelem azonban nem állt meg a startnál. Hétről hétre jelentek meg cikkek az űrhajósok mindennapjairól, kísérleteikről, étkezésükről, majd jött az a sokat idézett pillanat is, amikor Orbán Viktor arról kérdezte Kaput, vajon odafentről látszik-e a háború? Akkor még egy diplomatikus kitérő válasz hangzott el – azóta viszont Kapu Tibor közéleti szerepe látványosan átalakult.
A tudomány népszerűsítése vagy politikai szerep?
Az egykori nemzeti hős hamarosan Mandiner címlapjára került, beszédet mondott Kötcsén, majd interjút készített a 15 éve regnáló miniszterelnökkel. Saját megfogalmazása szerint mindezt a tudomány népszerűsítésének érdekében teszi. Hogy ezt ki mennyire fogadja el hiteles magyarázatként, az ízlés és politikai meggyőződés kérdése – az azonban tény, hogy Kapu megjelenései újabb törésvonalakat nyitottak a közbeszédben.
A független nyilvánosság egy része szerint Kapu Tibor túl közel került a hatalomhoz, és ezzel akaratlanul is legitimál egy autoriter rendszert. A kormánysajtó ezzel szemben azzal vádolja kritikusait, hogy azért támadják az űrhajóst, mert „szereti a hazáját”. A vita így nemcsak Kapu személyéről, hanem arról is szól, lehet-e ma Magyarországon politikán kívüli nemzeti hősnek maradni? A magyar Nobel-díjasok története jóval árnyaltabb képet mutat.
Nobel-díjasok: másféle nemzeti nagyság
Nem minden hős visel köpenyt - de egy biokémikus, akinek köszönhetjük az egyik leghatékonyabb covid vakcinát, a laboratóriumában biztosan. A 2020-as covid világjárvány idején a kormány volt, hogy a Karikó Katalin által fejlesztett vakcinára fogta a drámai magyar halálozásokat. 2022-ben, a tanártüntetések idején kiállt a magyar tanárok és a felsőoktatás mellett is, többször is hangsúlyozva a pedagógusok és kutatók megbecsülésének fontosságát, a jó minőségű oktatás és a kutatás támogatását, és támogatásáról biztosította őket a bérezés, a feltételek javítása és a pedagógusok megbecsülése ügyében.
Ettől függetlenül 2023-ban már Orbán Viktor és Novák Katalin Facebook-posztjaiban tűnt fel, amikor személyesen gratuláltak neki Nobel-díjához – a találkozás formális volt, de jelzésértékű.
Hasonló pályát járt be Krausz Ferenc fizikus is, aki szintén Nobel-díjat kapott. Ő is többször felszólalt a pedagóguspálya presztízsének visszaállítása érdekében, ugyanakkor később bírálta az EU döntését a modellváltó egyetemek kizárásáról – ami már egybecsengett a kormány narratívájával.
Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László esete még összetettebb. Az író liberális nézetei miatt sosem volt a hatalom kedvence, elismerése után is vegyes fogadtatásban részesült. Németh Szilárd, rezsibiztos például így gratulált a nemzetközi sikerhez:
“Gratulálok Krasznahorkai Lászlónak, büszke vagyok a magyar író Nobel-díjára. Remélem, hogy Wass Albert, Nyirő József és Tormay Cécile is méltó elismerést kap.”
Krasznahorkai és Orbán Viktor találkozása végül udvarias, de hűvös maradt: formális gratulációt formális köszönet követett, semmi több.
Hol csúszik félre Kapu Tibor története?
A közös pont ezekben a sorsokban az, hogy a Nobel-díjasok önálló megszólalók. Ha kritikájuk van Magyarországgal, az EU-val vagy a világgal szemben, kimondják. Ha a hatalom gratulál nekik vagy meghívja őket, azt méltósággal fogadják el – de nem válnak egyetlen politikai oldal kizárólagos arcává.
Kapu Tibor esetében viszont más dinamika rajzolódik ki. Bár ő is az űrkutatás népszerűsítéséről beszél, a nyilvános szereplései szinte kivétel nélkül egy politikai erőtérben történnek. Egy olyan hatalom oldalán, amely jelentős erőforrásokat fordít arra, hogy saját nemzeti hőst építsen fel. Így Kapu – akár szándékán kívül is – nem pusztán tudományos teljesítményt képvisel, hanem politikai szimbólummá válik.
Aktuális példa lehet erre, hogy Sulyok Tamás bejelentése: Kapu Tiborral az oldalán fogja megtartani újévi köszöntőjét.
Ez a különbség az, ami miatt sokak számára nem az űrutazás ténye, hanem annak felhasználása vált problémássá. Nem Kapu Tibor érdemei kérdőjeleződnek meg, hanem az, hogy egy nemzeti teljesítmény egy párt kampányérvévé szűkül. És ez az a pont, ahol a történet már nem az űrről, hanem nagyon is a földi hatalomról szól.