Egy 2021-es vizsgálat szerint menekültek a dolgozók a Szőlő utcából

Döbbenetes volt a fluktuáció a Szőlő utcában. Egy 2021-es jelentés szerint az intézet munkatársainak ötöde még fél éve sem állt alkalmazásban. Indokolatlan bilincselés, megalázó takarítás, a jogszabályi kötelezettségek elmulasztása jellemezte a mindennapokat a javítóintézetben. A rendészek egy része vagyonőr, állatenyésztő és szobafestő végzettséggel rendelkezett. 

Előre be nem jelentett látogatást tett 2021. június 24-én a Szőlő utcai javítóintézetben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) keretén belül működő Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NMM) három munkatársa. A látogatás a koronavírus fertőzés miatt volt, az ellenőrök elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen intézekedéseket tettek a járvány megfékezésében.

A vizsgálat során azt állapították meg, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos előírásokat betartották az intézetben. Azonban a járvány elleni védekezésen túl több hiányosságot és furcsaságot is jegyzőkönyveztek az ellenőrök.

A látogatás napján a száz férőhelyes intézet 23 növendék ellátását biztosította, akik négy csoportra voltak osztva. Az intézet azonban nem tartotta be az életkori elkülönítéssel kapcsolatos előírásokat. Az ellenőrök kifogásolták, hogy a 16 éven aluliak és felüliek nem voltak külön csoportba helyezve. Pedig a maximális létszám alatt voltak a gondozottak, és megfelelő számú helység is rendelkezésre állt az otthonban, ennek ellenére mégsem különítették el az életkori szabályok szerint a fiatalokat.

Nagy volt a fluktuáció

Az NMM megállapította, hogy az intézet szabályzata a jogszabályban rögzítettnél kevesebb ápoló alkalmazását írta elő, és a gyakorlatban is a belső szabályzatnak megfelelően működtek, ami „mind a jogállamiság elve tekintetében, mind a gyermekek egészséghez fűződő jogának az érvényesülése szempontjából veszélyeztető tényező”. Szintén az egészséghez fűződő jogot veszélyeztette, hogy a látogatócsoport lejárt szavatosságú gyógyszert talált az ellenőrzés során.

Az intézet munkatársainak ötöde még egy fél éve sem állt alkalmazásban. Sőt, néhányuknak hiányzott a megfelelő szakképesítése. A magas fluktuáció mellett több dolgozó esetében jelentős mennyiségű túlórát számoltak el.

„A túlterhelés, a szükséges pihenőidő hiánya frusztráltságot, kiégést okozva csökkentheti a növendékek felé az empatikus, türelmes viszonyulást, így rossz bánásmód kialakuláshoz vezethet” – állapította meg a jelentés.

Leginkább a rendészek túlóráztak, akik sokféle végzettséggel rendelkeztek: például asztalos, fémforgácsoló, szobafestő-mázoló, állattenyésztő, büntetésvégrehajtási felügyelő. A 19 rendészből ketten a BVOP javítóintézeti rendész-képzőjét, öten bv-tiszthelyettes képzést végeztek, és több személy- és vagyonőr végzettségű rendész is volt. Szinte valamennyien a kötelező munkaidőn felül is teljesített szolgálatot.

Átlagosan 127,6 túlmunkaórájuk keletkezett a pandémia kezdetétől a látogatásig tartó 15 hónapos időszakban. De volt olyan is, aki 337 túlóránál járt és további két rendésznek volt több, mint kétszáz túlórája. Az ellenőrökben felmerült a kérdés, hogy a kiugróan sok túlmunkát teljesítő rendészek esetében, „miként tudnak ennyi munka mellett pihenésre, kikapcsolódásra is elegendő időt biztosítani”.

A jelentés szerint a gyermekfelügyelők között többnek hiányzott a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés. Az éjszakás gyermekfelügyelők közül többen a rendészeti és biztonsági feladatokat ellátó csoportra inkább jellemző bv. tiszthelyettes, illetve személy- és vagyonőr képesítéssel rendelkeztek. „Az éjszakás gyermekfelügyelők valamennyien férfiak voltak” – állapították meg az ellenőrzés során.

Azt is írták, hogy az intézetben tapasztalt magas fluktuáció, az egyes munkatársak jelentős mértékű túlmunkája aggodalomra ad okot a munkavállalók kiégés-veszélyeztetettsége, kimerülése, pszichés- és fizikai jóllétének megőrzése szempontjából.

Hozzátették: a megfelelő szakképesítés hiányában történő alkalmazás, továbbá a dolgozók fáradtsága csökkenti a toleranciát, fokozza a növendékekkel szembeni „ösztönös” reakciókat, türelmetlenséget eredményezhet, veszélyezteti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmának gyakorlati érvényesülését.

Takarítás négykézláb

Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a fiatalok is részt vettek a takarításában. Néhányan azt jegyezték meg a vizsgálat során, hogy akkor is el kellett végezni a feladatot, amikor tisztaság volt. Más növendékek pedig azt sérelmezték, hogy megalázó, hogy négykézláb, a földön csúszva kell takarítani.

Az NMM megtekintette a takarításra szolgáló eszközöket, és csak nyél nélküli súrlókeféket, seprűfejeket, és felmosórongyokat látott. Az ellenőrök azt javasolták a jelentésükben, hogy cserélje le az intézet a felszerelést korszerű, nyeles takarítóeszközökre a „megalázó bánásmód elkerülése érdekében”.

Bilincsben az orvosnál

A növendékek arról számoltak be az ellenőröknek, hogy külső helyszínre (egészségügyi ellátásra) rendőrautóval, bilincsben szállították őket. A rendőrök az orvosi vizsgálatok alatt is jelen voltak, melyet a kórházi ambuláns kezelőlapok is alátámasztottak. Egy nyugodt, együttműködő, ellenállást nem tanúsító 15 éves fiút a pszichiátriai vizsgálata alatt vezetőszáron, bilincsben tartottak a vizsgálati helyiségben tartózkodó rendőrök, akik az orvos határozott kérésére sem engedték meg, hogy egyedül maradhasson az orvossal. Sőt, nem tekintettek el a „pácienst a mozgásában korlátozó eszköz alkalmazásától sem, melynek eredményeként a részletes orvosi vizsgálat meghiúsult”.

A jelentés szerint amennyiben nyomós indok hiányában van jelen rendőr az orvosi vizsgálat alatt, azzal sérül a fogvatartott emberi méltósága. A jogszabályok szerint ugyanis csak indokolt esetben kell kényszerítőeszközöket alkalmazni, a Szőlő utcában azonban ez szinte napi rutin volt. 

Az NMM felhívta a figyelmet arra, hogy az automatikus bilincs és vezetőszíj alkalmazás nem összeegyeztethető a korrekciós nevelés elvével. Az ellenőrök  aggályosnak találták, hogy nincs jogszabályi szinten rögzítve a vezetőszíj használatának lehetősége a fogvatartottak rendőri kísérése esetén.

A jelentés szerint bármilyen típusú fogva tartás esetén bekövetkező orvosi vizsgálat alatt – lehetőség szerint – kerülni kell a rendőri jelenlétet, olyan körülményeket kell teremteni, hogy a fogvatartott őrzése ne eredményezzen megszégyenítő helyzetet. „Az orvosi vizsgálat alatti rendőri jelenlét szintén sérti az emberi méltóságot, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jognak az érvényesülését is” – állapították meg.