Sokan vannak a plázában, ezért nincs mélyszegénység, aki szerint mégis, az agyhalott

“A mélyszegény Magyarország. A mindenben utolsók. A kuporgatók. A nincstelenné tett nemzet. A kifosztott társadalom. Úgy tele a Westend, mintha nem volna holnap” - írja Lentuali Krisztián, a Mandiner publicistája Facebook posztjában, amihez képeket is csatolt a megtelt plázáról. 

“Annyi hely volt, hogy àllva ettem, és azt is csúzlival lövettem a számba. Menjetek a p…ba!” - zárta gondolatait egy trágár megjegyzéssel és az azt követő csirkecombos emojival.

A gondolatai alatt a támogató likeok mellett tetemes számban nevető fejek és kommentek is megjelentek, melyek az ország helyzetét leírni hivatott, kisarkított véleményét kritizálták a propagandistának. Lentuali nem hagyta annyiban, hogy szembesítették okfejtésének buktatóival, a vele vitába szállókat érvek helyett válogatott sértésekkel igyekezett láthatóan frusztráltan rendre utasítani:

“Hujber Feri, te egy lángelme vagy.. egy morális világítótorony (mosolygós fej)”
“Az agyadban éheznek az agymanók.. a legnagyobb sor a Belozzonal allt, te szerencsetlen agysorvadt” 
“Ez valódi vagy AI?” - vetette fel a kérdést egy kommentelő profilképe kapcsán, amit meg is osztott a hírfolyamban.
“Egy megrekedt életpálya” - folytatta a személyeskedést egy újabb profilkép posztolásával.
De megszólt kommentelőket fővárosi lakhelyük vagy vélt vallási hovatartozásuk alapján is.

Komolyan gondolja vagy csak rosszul ironizál?

Lentulai pár soros bekezdése nagyon ismerős hangulatot és üzenetet közöl Trombitás Kristóf két éve közölt videóját, amelyben a megafonos propagandista kijelenti: 

“Idén a szegénység érdeklődés hiányában elmaradt. Idén is!”

Egy hónappal ezelőtt Bogos Csaba YouTubernek arról beszélt a kormányközeli tartalomgyártó, hogy szerinte a leghülyébbek számára is egyértelmű, hogy ez egy ironizáló videó volt, amiben kinevették azt a budapesti réteget, akik wellness hotelek jacuzzijából prédikálnak a magyar mélyszegénységről.

Hogy jómódú emberek miért nem beszélhetnek a fideszesek szerint társadalmi problémákról az egy kérdés. Egy dolog viszont biztos: a két évvel ezelőtt videónak ugyanaz a lényege, mint a napokban született poszté: alátámasztani egy Fideszes narratívát, miszerint az országban semmi gond sincs, és hogy ők jelentik 2026-ban a “biztos választást”. 

Kerestük Lentulai Krisztiánt is, hogy megtudjuk: komolyan gondolja azt, hogy ha sokan vannak az egyik budapesti plázában, akkor az azt jelenti, hogy nincs mélyszegénység Magyarországon. A kormánypárti propagandista azonban érdemi válasz helyett annyit írt:

“Nem kívánok egy félnótás gazember házimédiájának nyilatkozni. Értelmezzék úgy a posztom, ahogy akarják. Az úgyis szürreálisabb lesz, mint a valóság.”

Majd’ két millió embert fenyeget a szegénység

A KSH 2024-ben kiadta A háztartások életszínvonala című kiadványát, amiből kiderül 2023-ban 1 millió 819 ezer embert fenyegetett a szegénység, ami a magyar társadalom 19,4 százaléka. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik embernek tartania kell az elszegényedéstől.

Beszédes lehet az átlag és medián jövedelmek értéke is. Az októberi mérés szerint ez nettó 475 ezer és 397 ezer forintnak felel meg, ami több, mint tíz százalékos növekedés a tavalyihoz képest. Ezek közül is a mediánt érdemes vizsgálni, hiszen ez az érték az, aminél pontosan ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet, így pontosabb képet ad.

De még ez sem világítja meg teljesen a magyar valóságot, hiszen az adatsorok, amik alapján ezeket az átlag kereseti adatokat számolják kizárólag a bejelentett, teljes munkaidős, legalább öt főt foglalkoztató cégeknél dolgozók kereseteit tartalmazzák, így kimaradnak belőle a közfoglalkoztatottak, a részmunkaidősök, a kisvállalkozások alkalmazottai vagy éppen az önfoglalkoztatók. Emiatt az átlagkereset általában pozitívabb képet mutat, mint amit a többség ténylegesen megél.

Egy eurostat jelentés szerint három magyar régió is bekerült az EU húsz legszegényebbje között és tovább szétnyílt az olló a főváros és vidék között, ami GDP arányosan azt jelenti, hogy míg Budapest 158 százalékosan teljesíti túl az európai átlagot, a legrosszabbul teljesítő területek az átlag 50 százalékát sem tudják megugrani. 

A KSH adatai alapján 2024-ben 282 ezer fő kapott havi 120 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat, és a nyugdíjasok közel fele él 200 ezer forint alatti összegből.

A számok azt mutatják, hogy egy budapesti plázában ironizálva arra célozgatni, hogy Magyarországon nincs mélyszegénység legalább akkora sületlenség, mint egy csenyétei szegénytelep közepéről azt megállapítani, hogy itthon senki nem tud megélni a fizetéséből.