Császár Attila jelölt maradt, nem kerül be a Független Közmédia Testületbe

A Fidesz visszaküldte volna Császár Attilát a közmédiába, de nem "mezei" riporternek, hanem a tulajdonosi jogokat gyakorló testület tagjának. A Tisza Párt azonban vétózott. 

A Fidesz a Független Közmédia Testület tagjának jelöli a veterán riportert. A testület gyakorolja a közmédia, így a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogokat. 

A testület kilenc tagú, három tagot szakmai szervezetek jelölnek, hatot pedig a parlamenti pártok paritásos alapon, ami azt jelenti, hogy három tagot küldenek az ellenéki pártok, hármat pedig a kormányoldal. A Tisza Párt által jelölt tagokat, illetve a szakmai szervezetek által delegált tagokat az Országgyűlés már korábban megválasztotta.  

Az Országgyűlés Művelődési Bizottságának fideszes elnöke a három ellenzéki párt jelöltjei közül elsőként Császár Attilát kérte fel bemutatkozásra.

Császár „régi motoros” a szakmában, dolgozott a Duna Televízióban, a HÍR TV-ben, ahonnan a G-nap után igazolt át a közmédia hírcsatornájához, az M1-hez, ahonnan a kormányváltás után elbocsátották, a közmédia székházából biztonsági őrökkel vezetették ki. 

Szeptemberben, a parlamenti őszi ülésszakának kezdetén a KDNP-frakció szakértőjeként tűnt fel. 

Nemrég a Demokratának adott interjúban Császár úgy fogalmazott, hogy a közmédiából való eltávolításával „statáriális jellegű politikai leszámolás” áldozata lett. Értelmezése szerint a kormányváltás után a régi liberális, globalista körhöz tartozó háttérhatalmi szereplők kerültek különböző médiumok élére, hasonlóan ahhoz, ahogyan szerinte a kilencvenes években történt.

Császár Attila a függetlenség látszatát sem szeretné fenntartani

Császár a bizottsági meghallgatáson a Telex tudósítása szerint a Független Közmédia Testület nevében szereplő függetlenség fogalmáról is beszélt. Kijelentette, hogy nem hisz a független újságírás és média létezésében, magát sem tartja sem pártatlannak, sem függetlennek. Álláspontját azzal indokolta, hogy a média „légüres térben” működik, szerinte a szerkesztőségeket különböző politikai és gazdasági érdekek befolyásolják, az újságírók pedig valamilyen formában maguk is elkötelezettek, hiszen négyévente választópolgárként is állást foglalnak.

A testület elnevezését is kifogásolta. „Beszélünk itt Független Közmédia Testületről, és bár nem én vagyok a jogalkotó, én személy szerint kicsit eltúlzónak tartom ezt a kifejezést vagy megközelítést, bár nyilvánvalóan a szándék jó” – mondta. Hozzátette, hogy a „nemzeti testület” megnevezést megfelelőbbnek tartotta volna, mivel meglátása szerint független és pártatlan újságírás jelenleg nem létezik.

A "hallgattassék meg a másik fél" elvének betartását ugyanakkor ő is alapvetőnek tartja az újságírói szakma szempontjából. 

A bizottság tiszás többsége "nem engedte át" Császár Attilát, így belőle nem lesz tag a Független Média Testületben. 

Fotó: Kontroll