33 vesztes lehet a Fidesz új képviselőjelöltjeiből

Szükségmegoldás rajzolódik ki a Fidesz–KDNP január 10-én bejelentett jelöltcseréi mögött – foglalták össze elemzők a kormánypárt lépését. A települési és választókerületi mintázatok alapján a Fidesz elsősorban ott nyúlt új arcokhoz, ahol az elmúlt években sok pozíciót veszített, és ahol a 2026-os országgyűlési választáson eleve nehéz helyzetben van.

A Fidesz–KDNP összesen 42 új jelölttel vág neki a kampánynak, Orbán Viktor szerint legalább 87 körzetet kellene megnyerniük a stabil kormányalakításhoz, azonban ez a jelöltcserében érintett körzetek jellege alapján vágyálomnak tűnő terv. A Választási Földrajz választókerületi besorolását alkalmazva ugyanis 33 olyan helyen cserélte le régi jelöltjeit a kormánypárt, ahol nagy eséllyel vereségre számíthat a Tisza Párttal szemben.

Az új fideszes jelöltek körzetei:

Mindössze 5 billegő választókerületben vállalta fel a Fidesz, hogy új jelöltet indít. Ezekben a körzetekben rendre tiszás kihívóval néznek szembe az új fideszes indulók:

• a gyulai körzetben Kónya István indul a tiszás Ráki Zsolt ellen,
• a szentesi körzetben Szabó István méri össze erejét a Tisza jelöltjével, Bárkányi Bencével,
• a debreceni 3-as, kistelepülésekkel kiegészített körzetben Antal Szabolcsot indítják a tiszás Csák Lászlóval szemben,
• a hajdúböszörményi körzetben Papp Zsolt György áll rajthoz a Tisza mellé álló polgármester, Göröghné Bocskai Éva ellen,
• míg Zalaegerszegen Szilasi Gábor indul a tiszás Nagy Mártával szemben.

A közvélemény-kutatások alapján leképezhető 28 billegő körzet tekintetében tehát a Fidesz óvatos volt, nem itt kísérletezett tömegesen új arcokkal.

A jelenlegi kormánypárt által könnyedén nyerhető körzetekben is vállaltak jelöltcserét, mindössze 4 esetben, ezek:

• a tolnai dombóvári körzet, ahol Csibi Krisztina már toronymagasan nyert időközi választást, ez egy fideszes bástya;
• a somogyi Barcs körzete, ahol Kelei Zita indul;
• BAZ megyei Sátoraljaújhely körzetében Bánné Gál Boglárkát indítják;
• a szomszédos ózdi körzetben pedig Csuzda Gábort.

Egy további furcsaság, hogy amennyiben a Fidesz a 106 egyéni körzetből eleve lemond 33-ról, az legfeljebb 73 biztos győzelmet jelenthetne, a változással érintett billegők elvesztésével pedig akár 68-ra is csökkenhet ez a szám. Eközben a kormánypárt listán jelenleg hátrányban van a független intézeteknél, tehát a 68 egyéni győzelem is számos kérdőjelet hordoz.

Mészáros Lőrinci idézettel élve: „ezt miből számolta ki” a Fidesz?

Elemzők: lépéskényszerben volt a Fidesz

A cserék többségét városias körzetekben, de feltűnően Budapesten és Pest megyében lépték meg, de hogy csak néhány példát említsünk: az egykor stabilan kormánypárti, mára átforduló debreceni és győri körzetekben is változások vannak. Ez a megoszlás erősíti azt az értelmezést, hogy nem tudatosan előkészített megújulásról, hanem kényszerű reagálásról van szó – vélik a Kontrollnak nyilatkozó elemzők. Az területi adatok alapján kérdésekkel fordultunk Szentpéteri Nagy Richard politológushoz és Horn Gáborhoz, a Republikon Intézet alapítójához.

Szentpéteri Nagy Richard szerint a döntések logikája egyértelműen tükrözi, „ahol úgy néz ki, hogy veszítene a Fidesz, ott történtek inkább a cserék”. Úgy látja, ezekben a körzetekben a kormánypárt valójában keveset kockáztat:

„Továbbiakban ezekben a körzetekben sokat nem veszíthet a Fidesz, legfeljebb nem jön be a csere, de érdemes volt megpróbálnia.”

Szerinte a budapesti és környéki jelöltcseréknek üzenetértéke is van: meg kell mozdítani a fővárosi szavazókat a Fidesznek. Eddig Budapest nélkül is lehetett nyerni, de most nem így áll a helyzet, muszáj valamennyire a fővárosra is koncentrálni. Antall József egykori miniszterelnököt idézve is kiemelte, hogy

„egy győztes párt nem veszíthet a fővárosban”.

A szavazóbázisát településszerkezeti szempontból felosztó Fidesz azonban nem tud egységes hangnemet megütni, több húron próbál játszani: Budapesten a változtatást sugallja a jelöltcserékkel az elégedetlen választói felé, vidéken pedig hangulatot kelt a fővárossal szemben, mert ott ezzel nyer szavazatokat. Az ilyen vegyes kommunikációval igyekszik minimalizálni a veszteségeket – tette hozzá Szentpéteri Nagy.

Horn Gábor szerint a jelöltcserék mögött választói elégedetlenség is húzódik, ennek akarnak megfelelni. Ugyanakkor úgy látja, a Fidesz valójában nem számít áttörésre a nagyvárosokban:

„A Fidesz ténylegesen feladta a megyeszékhelyek, nagyvárosok többségét. A kistelepülési körzetekben komoly esélyük maradt.”

Horn Gábor kiemelte, hogy a Fidesz szándéka lehet, hogy kimenekítsék azokat a fontos politikai szereplőket, akik ha kikapnának, komoly presztízsveszteség lenne, ilyen például Fürjes Balázs vagy Gulyás Gergely személye.

„Ez azt bizonyítja, hogy egyértelműen a Fidesznek nincs reménye Budapesten és környékén”

A Republikon Intézet vezető elemzője kiemelte, ha a Fidesz valóban abban bízott volna, hogy a nagyvárosi jelöltcserékkel érdemben maga felé tudja billenteni a választókat, akkor ezt a lépést már ősszel megtette volna, nem pedig most.

Az egyéni képviselők szerepe szerinte egyre kevésbé meghatározó, a választók döntéseit mindinkább pártlogók és a miniszterelnök-jelöltek alakítják. A mozgósítás szempontjából ugyanakkor nem mindegy, ki a helyi jelölt, képes-e aktivizálni a saját tábort – ezen a téren a Fidesznek jelentős előnye van, nagyrészt közpénzből finanszírozott erőforrásai miatt. A választás kimenetelét nem elsősorban a bizonytalanok, hanem az dönti el, hogy ki tudja elvinni a saját szavazóit az urnákhoz, és ebben egy új jelölt rendszerint hátrányból indul, mert hiányzik a korábbi beágyazottsága.

A politikai elemzők egyetértettek abban, hogy a választókerületi mintázatok a Fidesz jelöltcseréi kevésbé egy tudatos, hosszú távra szóló megújulást, sokkal inkább egy későn végrehajtott korrekciót jeleznek.

A hangsúly nem az új szavazók megszerzésén, hanem azon lehet, hogy a kormánypárt a már meglévő táborát mozgósítsa, és ott csökkentse a veszteségeket, ahol a kormányzása 16 éve végére a legtöbb pozíciót elveszítette.

A kormánypárti győzelem hírét kelti a Nézőpont

A jelöltbejelentést követően a Nézőpont Intézet friss kutatása is megjelent, amely szerint a Fidesz–KDNP 47 százalékon, a TISZA Párt 40 százalékon áll listán. Horn Gábor ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek az adatok más funkciót töltenek be.

„Meg kellett erősíteniük a Fidesz–kongresszus állításait”

– véli Horn, aki szerint a pártkommunikáció részeként érdemes az intézet számaira tekinteni. Szerinte a Nézőpont „inkább becsül”, ezért számai módszertanilag nem összevethetők a független intézetek méréseivel.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály