Európai Bizottság: indokoltabb lenne a magyaroknak menedékjogot adni Lengyelországban, mint fordítva

Az elmúlt időszakban lengyel politikusok kaptak politikai menedékjogot Magyarországon, azaz egy másik EU-tagállamban. Az ügy nemcsak a lengyel–magyar kapcsolatokat mérgezte meg, hanem az Európai Unió jogrendjének egyik alapelvét is kikezdte, ami a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat feltételezi. Az Orbán-kormány ebben a tekintetben is fordítva ül a lovon Brüsszel szerint.

Az Európai Bizottság értékelésében arra utal, jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar állampolgár Lengyelországban kérne menedékjogot. Marcin Romanowski, a Jog és Igazságosság (PiS) korábbi kormányának igazságügyi miniszterhelyettese még 2024 végén kapott politikai menedékjogot Magyarországon, mi több az Alapjogokért Központ alkalmazta is. Hazájában korrupció és hivatali visszaélés gyanúja miatt indult eljárás ellene -  írja az EUrológus.

Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter múlt év végén szintén politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Őt 26 vádpontban gyanúsítják hazájában, többek között bűnszervezet vezetése, hatalommal való visszaélés és közpénzvisszaélés vádjai miatt; ezeket Romanowskihoz hasonlóan ő is politikai üldöztetésnek nevezi. Rajtuk kívül még két személy kaphat menedékjogot, ezek közül az egyik Ziobro felesége.

Az Európai Bizottság szóvivője, Markus Lammert kifejtette, hogy az EU-ban az alapvető jogok és szabadságok védelmének szintje miatt minden tagállam biztonságos országnak tekinti a többit a menedékjogi kérdésekben. Vagyis elviekben nincs olyan általánosan felhozható indok, amire hivatkozással egy adott országból érkező személy menekültstátuszt kérhetne. Ez az uniós alapszerződésekben is le van fektetve, amit minden tagállam elfogadott – emlékeztetett a szóvivő, de hozzátette, hogy kivétel itt is akad.

„Ilyen kivétel például az, ha egy ország a 7. cikk szerinti eljárás alatt áll az uniós jog szisztematikus megsértése miatt” – mondta Lammert. A dolog itt válik érdekessé, mivel a két ország közül az egyik éppen ezen eljárás hatálya alatt áll. Ez az ország azonban nem Lengyelország, hanem Magyarország, vagyis éppenséggel a Magyarországról eltávozók hivatkozhatnának erre, ha valahol menekültstátuszt kérnének az EU-ban. A PiS vezette előző kormány időszaka alatt indult 7-es cikk szerinti eljárás Lengyelország is, azonban az új jobbközép koalíció kormányra kerülése után, 2024 májusában az Európai Bizottság úgy döntött, hogy lezárja az eljárást, mert arra a következtetésre jutottak, hogy az országban már nem áll fenn egyértelmű veszélye a súlyos jogsértésnek.

Jogi feszültséget szít az európai elfogatóparancs (EAW) miatt is. Ez a rendszer a kölcsönös bizalom elvére épül: a tagállamok alapvetően elismerik egymás büntető igazságszolgáltatását. A menedékjog megadása viszont azt az üzenetet hordozza, hogy az Orbán-kormány nem tekinti megbízhatónak a lengyel eljárást. Mitrovits Miklós történész, polonista az AMI A CSÖVÖN BEFÉR adásában elmondta: ahhoz, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok visszatérjenek a rendes kerékvágásba, európai fordulatra lenne szükség hazánkban, aminek a kormányváltás az alapfeltétele lesz 2026-ban.