Politico: 2026 legfontosabb európai választása Magyarországon lesz
A magyar választást járta körbe az amerikai szaklap európai kiadványa öt pontban. Úgy látják, hogy erősen lejt a pálya a Fidesznek, de ennek ellenére is legyőzhetik a 16 éve uralkodó Orbán Viktort.
Öt fontos kérdést járt körbe elemző cikkében a magyarországi választások kapcsán a Politico, amelyet 2026 legfontosabb választásának tartanak az EU-ban a szerzők, amelynek az az érdekessége, hogy Orbán Viktoron kívül másnak is van esélye a győzelemre.
A populista magyar miniszterelnök a Politico cikke szerint eddigi legnehezebb kihívással szembesül kétharmados hatalomgyakorlásának a 16. évében. Az ellenzékiek most azt remélik, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt most megdöntheti Orbán „illiberális demokráciáját”.
Magyarország jelenleg az EU-országok jogállamisági indexén a World Justice Project rangsorában az utolsó helyen áll. Az EU-ban Vlagyimir Putyinhoz a legközelebb álló vezető a 62 éves magyar miniszterelnök, aki folyamatosan akadályozza Brüsszel erőfeszítéseit, hogy egységes frontot építsen ki a Moszkva ellen.
A Politico több kulcsfontosságú kérdést elemzett a sorsdöntő április 12-i választásokkal kapcsolatban. Magyarország viszonylag kicsi, 9,6 millió lakossal, de Orbán vezetése alatt az EU egyik legnagyobb problémájává vált. A kormányfő régóta fegyverként használja a vétójogát Brüsszelben, hogy megakadályozza az Oroszországgal kapcsolatos szankciókat, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, és többször is fékezte az EU sürgősen meghozandó döntéseit.
Emellett Orbán kulcsfontosságú tagja annak a jobboldali populista csoportnak, amely olyan témákban egyesül, mint az Ukrajna támogatásával kapcsolatos szkepticizmus. A cikk szerint a magyar kormányfő nélkül Andrej Babis és Robert Fico sokkal elszigeteltebb figurák lennének az Európai Tanács csúcstalálkozóin. Orbán kitartó ellenállása viszont arra késztette a döntéshozókat, hogy módosítsák a több évtizede érvényben lévő egyhangú döntések szabályát.
Nepotizmus és korrupció
Magyar Péter, a legfőbb kihívó a Fideszt nepotizmussal és korrupcióval vádolja – azzal, hogy az oligarchákat előnyben részesítve gyengítik az ország gazdaságát –, valamint azzal, hogy nem képesek megszerezni az uniós forrásokat. A miniszterelnök Magyart Brüsszel által irányított bábként akarja beállítani. A Tisza Párt elnökségi tagja, Tarr Zoltán a Politicónak elmondta, hogy Orbán kormányától „minden lehetséges piszkos trükköt” el tud képzelni.
„Állami propaganda, mesterséges intelligencia által generált hamisítványok, manipulált videók, potenciálisan megrendezett incidensek, zsarolás és a manipulált választási rendszer kihasználása. Mindent mozgósítani fognak, mert nagyon sokat veszíthetnek”
– mondta Tarr.
Orbán szombaton a Fidesz pártkongresszusán Tiszát EU-párti bábként ostorozta a fiatalokhoz szólva. „Ha Tiszára vagy a DK-ra szavaznak, akkor a saját jövőjük ellen voksolnak. Tisza és a DK szemrebbenés nélkül végrehajtja Brüsszel követeléseit. Ne felejtsék el, hogy a Tisza főnöke Herr Weber, Európa legnagyobb háborús uszítója” – mondta Orbán.
Bár a hivatalos kampányidőszak csak február 21-én kezdődik, a politikai verseny már hónapok óta teljes gőzzel folyik. A választáson részt vevő további pártok (DK, Mi Hazánk mozgalom és MKKP), a túlélésért küzdenek, és valószínűleg nem érik el a parlamenti mandátumok megszerzéséhez szükséges támogatási küszöböt, ami azt jelenti, hogy a magyar törvényhozást két jobboldali párt irányíthatja - írja a brüsszeli lap.
Erősen lejt a pálya a Fidesznek
A kormánypárt kihívói egy olyan rendszerrel szembesülnek, amely a Fidesznek kedvez. 2011-ben a NER újrarajzolta a választókerületeket és átalakította a szavazási rendszert. A kormány a médiapiac 80 százalékának ellenőrzése mellett lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek a postai úton történő szavazást, míg a külföldön élő magyaroknak, akik megtartották otthoni címüket, a nagykövetségre kell utazniuk, hogy leadják a szavazatukat.
Az elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a magyarországi változás lassú lehet. Vasali Zoltán, a Milton Friedman Egyetem professzora szerint a jelenlegi rendszer lebontása „jogi és intézményi szempontból komoly kihívást jelentene”. A kétharmados parlamenti többség, amely lehetővé tenné az új kormány számára az alkotmány módosítását, valódi fordulatot hozhatna.