Fideszes fellegvárban cáfolta a kormányzat állításait Ruszin-Szendi Romulusz

A volt vezérkari főnök szerint mindennél fontosabb, hogy nem ellenségként kell kezelni a Fidesz szavazóit, hanem olyan emberekként, akiket meg lehet és meg is kell győzni.

Ellenségkép helyett párbeszédet, háborús félelemkeltés helyett józan biztonságpolitikát ígér a Tisza Párt volt vezérkari főnök jelöltje, Ruszin-Szendi Romulusz, aki Hajdú-Bihar egyik leginkább kormánypárti körzetében próbálta megszólítani a bizonytalan és fideszes szavazókat is – erről a 444.hu számolt be. A Tisza Párt képviselője arról is biztosította a résztvevőket, hogy Magyarország nem fog háborúba sodródni, és azt is megígérte, hogy nem állítják vissza a sorkatonaságot sem. 

Lakossági fórumát egy történettel indította Egyeken. Egy kocsmában folytatott beszélgetést idézett fel, amelyet egy kormánypárti férfival folytatott.

A vita nem vezetett eredményre, de megmaradt a kölcsönös tisztelet. A volt vezérkari főnök szerint éppen ez az a hangnem, amelyre az ország egészének szüksége lenne.

A Hajdú-Bihar megyei 5. választókerület a kormánypárt egyik legerősebb bázisa, ahol 2022-ben 60 százalékos többséget sepert be Bodó Sándor. Ruszin-Szendi stratégiája ezért saját elmondása szerint óvatos, tudatosan kerüli a megosztó retorikát, és következetesen igyekszik tompítani az ellenzéki szavazókban meglévő indulatokat is.

Ruszin-Szendi prezentációval, tömör, világos mondatokkal vázolta fel diagnózisát az ország helyzetéről. Előadásának első része a kormányzati kudarcokra fókuszált, mint a társadalmi megosztottság, a vidék elhanyagoltsága, a propaganda túlsúlya és arra, hogy Magyarország szerinte összeszerelő üzemmé vált. Állítása szerint a közpénzek eltűnése nagyságrendileg is történelmi léptékű.

Gazdasági adatokat is bemutatott, külön kitérve a nyugdíjasok helyzetére. Felidézte, hogy százezrek élnek rendkívül alacsony ellátásból, ami szerinte emberileg és társadalmilag is tarthatatlan. A demográfiai válságot és az elvándorlást is hangsúlyozta, összekapcsolva az egészségügy állapotával és a kilátástalanság következményeivel. A vidék problémáit egy találó példával foglalta össze. Szerinte míg egy nyugati faluban szolgáltatások, munka és közösség van, addig a magyar falvakból mindez gyakran hiányzik.

A Tisza általános programpontjai mellett Ruszin-Szendi konkrét vidéki fejlesztési elképzelést is felvázolt fórumán, amely nagyobb anyagi önállóságot adna a kistelepüléseknek.

Saját életútját példaként állítva a „magyar álom” visszaállításáról beszélt, arról, hogy a teljesítménynek és a tudásnak újra valódi súlya legyen.

A biztonságpolitikai kérdésekre külön hangsúlyt fektetett. Határozottan visszautasította azt az állítást, hogy a Tisza háborúba sodorná az országot. Katonai tapasztalatára hivatkozva azt mondta, pontosan tudja, mit jelent a fegyveres konfliktus, ezért ő lenne az utolsó, aki ilyesmit kockáztatna. Ígéretet tett arra is, hogy sem külföldi hadszíntérre nem küldenének magyar katonákat, sem a sorkatonaság nem térne vissza.

A fórum végén szó esett az országos politikai erőviszonyokról és a kampány tétjéről is. Ruszin-Szendi szerint az előny nem ad okot hátra dőlésre, különösen nem ebben a körzetben. Búcsúzóul azt ígérte, hogy akkor is rendszeresen jelen lesz a térségben, ha kormányzati szerepet kap.