Soha nem volt ekkora a szakadék a bérek és a nyugdíjak között

Ma egy átlagnyugdíjas nagyjából csak feleakkora összegből gazdálkodhat, mint egy átlagosan kereső dolgozó. A bérek és a nyugdíjak közötti különbség az elmúlt években történelmi szintre nőtt, ráadásul az olló továbbra is a nyugdíjasok kárára nyílik.

A Pénzcentrum a KSH adatai alapján vizsgálta meg, hogyan alakult az átlagkeresetek és az átlagnyugdíjak viszonya az elmúlt három évben. Az adatok egyértelmű trendet mutatnak: miközben a nyugdíjak emelkedtek, a bérek ennél jóval gyorsabb ütemben nőttek.

2023 januárjában a nettó átlagkereset 364 ezer forint volt, míg az átlagnyugdíj 208 ezer forintot tett ki. Ekkor a különbség még „csak” 156 ezer forint volt, vagyis az átlagkereset nagyjából másfélszerese volt a nyugdíjnak.

Az év végére azonban jelentősen kinyílt az olló: a különbség 234 ezer forintra nőtt, a dolgozók átlagos nettó bére már több mint kétszerese lett a nyugdíjasok ellátásának.

2024 decemberére tovább romlott a helyzet. A nettó átlagkereset és az átlagnyugdíj közötti különbség meghaladta a 265 ezer forintot, a bérek pedig már 113 százalékkal voltak magasabbak a nyugdíjaknál. Bár 2025-ben némi mérséklődés volt tapasztalható, az eltérés továbbra is jelentős maradt: októberre a nettó átlagkereset 482 ezer forintra, az átlagnyugdíj 246 ezer forintra emelkedett. A különbség így 236 ezer forintra csökkent, ám még mindig majdnem kétszer akkora volt az átlagbér, mint az átlagnyugdíj.

A számok alapján a lap arra jutott, hogy hosszabb távon egyértelműen nyílik a bér–nyugdíj olló. Ennek fő oka, hogy a nyugdíjemelések üteme jóval elmarad a nettó keresetek növekedésétől. Ez különösen azokban az időszakokban válik látványossá, amikor a dolgozók pluszjövedelmekhez jutnak – például év végi bónuszok, minimálbéremelések vagy új bérmegállapodások hatására.

A Pénzcentrum Süle-Szigeti Bulcsú nyugdíjszakértőt is megkérdezte, aki szerint a bérek és a nyugdíjak elszakadásának egyik legfontosabb oka a vegyes indexálás megszüntetése volt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjemeléseknél már kizárólag az inflációt veszik figyelembe, a bérek növekedését nem. A szakértő hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából kulcskérdés, hogyan alakul a nyugdíjak és a keresetek aránya.

Míg 2014-ben az átlagnyugdíj még a bérek 68 százalékát érte el, addig mára ez az arány 53 százalékra csökkent.

A cikk arra is kitér, hogy szakértők szerint a nyugdíjolló nemcsak a nyugdíjasok életszínvonalán, hanem a gazdaság teljesítményén is nyomot hagy. 

Címlapkép: Nyugdíjas parlament