Fejtrágyázás hatékonyan - Javaslatok a hatóanyagok mennyiségére
Februárban, évjárattól függően, időszerű az őszi búza és az őszi káposztarepce első fejtrágyázása. Azért évjárattól függően, mert az időzítésnél figyelembe kell venni az aktuális hőmérsékleti és talajviszonyokat, valamint az állomány fejlettségét.
Februárban, évjárattól függően, időszerű az őszi búza és az őszi káposztarepce első fejtrágyázása. Azért évjárattól függően, mert az időzítésnél figyelembe kell venni az aktuális hőmérsékleti és talajviszonyokat, valamint az állomány fejlettségét.
A vonatkozó jogszabályi előírások szerint (59/2008 FVM rendelet) nitrátérzékeny területen fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. Nem is lenne értelme, hiszen, ha a talaj fagyott, akkor még bizonyára hideg van, a növényállomány fejlődésének megindulása távoli. A fagyott felszín nem engedi át a műtrágyát, az nem tud beszivárogni, megáll a felszínen, ami az enyhüléskor, hóolvadáskor lefolyásnak (teljesen sík tábla gyakorlatilag nem létezik.) indul a lejtő irányába. Ez egyrészt nitrogénveszteséget okoz, a felhalmozódása környezetvédelmi problémákat eredményez, és nem biztosítja az állomány homogén fejlődését.
Fontos kérdés, hogy vajon mennyi hatóanyagot juttassunk ki. Ehhez természetesen nem csak a hatályos előírásokat, de a növény igényét is figyelembe kell venni. Hogy ez mennyi? Vegyük számba az őszi búza és az őszi káposztarepce igényét (1. táblázat), a fajlagos hatóanyagigényre alapozottan.
1. táblázat: Nitrogénigény [kg/ha]
Hatékonysági, környezetvédelmi szempontból, valamint a növény élettani igényei alapján is a legjobb választás, ha a tavaszi fejtrágya dózisát megosztjuk. A tervezett nitrogén mennyiségét célszerű két vagy három adagban kijuttatni. Jelenleg az első fejtrágyázás lehet aktuális, melynek időpontja a növényállomány igénye alapján a bokrosodás végi időszak. De vajon miért ez a javasolt időpont?
Mert ez az a vegetáció megindulása előtti állapot, ami után az állomány robbanásszerűen fejlődni kezd, és már ott kell lennie a szükséges mennyiségű nitrogén hatóanyagnak a talajban.
Ilyenkor történik a kalász differenciálódása. Ennek során a tenyészőkúp átáll a vegetatív növekedésről a generatív fejlődésre. Kialakulnak a virág- és magkezdemények, eldől a kalászban lévő szemek számát. Könnyen belátható, hogy a magas hozam eléréséhez a sikeres kalászdifferenciálódáson keresztül vezet az út. Ha ez a folyamat zavart szenved (pl. tápanyaghiány miatt), a kalász nem fejlődik megfelelően, a hozam csökken. Itt kell megjegyezni, hogy már az ősszel kijuttatott nitrogénmennyiségének is fontos szerepe van, a részleges őszi bokrosodás miatt.
Ugyanakkor az is igaz, hogy nem csupán a nitrogén, hanem más, minimumban elérhető tápelem hiánya is zavart okoz a kalászdifferenciálódásban. Ez persze elvezet egy következő gondolathoz, mégpedig a szakszerű műtrágya-megválasztáshoz. Csak nitrogén juttassak ki? Ha nem, akkor mit juttassak még ki? Lehet kombináltan kijuttatni az egyes hatóanyagokat?
A válasz egyszerű, de egyben bonyolult is. Mivel közeleg az intenzív fejlődés szakasza valamennyi tápelem iránt megnő a növény igénye. Alapvetően azon tápelemeket kell pótolnunk, melyek az igényekhez képest minimumban vannak. Ha ezt nem tudjuk, mert nem áll rendelkezésre ebből az időszakból növényanalízis eredmény, akkor kiindulhatunk abból, hogy a leginkább a legnagyobb mennyiségben igényelt tápelemeket célszerű ekkor, egy menetben pótolni. De melyek ezek a tápelemek? Nyilvánvalóan a makroelemek. A foszfort és a káliumot, amennyiben ősszel megfelelő mennyiségben juttattuk ki figyelmen kívül hagyhatjuk. Azaz a nitrogénen kívül marad a kén, a kalcium és a magnézium (2. táblázat).
2. táblázat: A felevett kalcium, magnézium és kén mennyisége [kg/ha]
Persze a termékmegválasztásban segít az is, ha tudjuk, hogy a előző évek során tapasztaltunk e kalcium, magnézium vagy kénhiányt. Sajnos azonban a kb. 10-15% hozamkiesést okozó úgynevezett rejtett hiány – ami nem jár együtt szabad szemmel látható elváltozásokkal - csak levélanalízissel pontosítható. Attól függően, hogy mely elemeket és milyen mennyiségben kell pótolnunk, választhatunk a Pétisó, a Green Max, a Pétisó+S és a Pétisó-S Max közül (3. táblázat).
3. táblázat: Különböző nitrogénműtrágyák összetétele [%] és a kijuttatott hatóanyagok mennyisége [kg/ha]
A fenti táblázatból jól látható, hogy a Pétisó és a GreenMax nitrogén, kalcium és magnézium, a kénes Pétisók pedig nitrogén, kalcium és kén pótlására használhatóak egyetlen menetben. Dózisukat a növény aktuális nitrogénigénye, valamint a pótlandó kalcium, magnézium és kén mennyisége alapján választhatjuk meg. A nagyobb mennyiségű kalcium és magnézium egyidejű pótlása a GreenMax-al, a nagyobb mennyiségű kalcium és kén pótlása a Pétisó-S Max-szal érhető el.
Ne feledjük, a Pétisó stabilizálja a talaj kémhatását, a GreenMax pedig emeli a savanyú talajok pH-ját. Ezáltal javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, és a tápelemfelvétel hatékonyságát.
