Kötelezettszégszegési eljárás indult Magyarország ellen a kriptotörvény miatt
Az Európai Bizottság szerint a magyarországi kriptotörvény tavaly őszi módosítása károsította az ügyfeleket és jogbizonytalanságot teremtett, aminek következtében az összes kriptoszolgáltató felfüggesztette a hazai tevékenységét. Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.
Az Európai Bizottság szerint a magyarországi kriptotörvény tavaly őszi módosítása károsította az ügyfeleket és jogbizonytalanságot teremtett, aminek következtében az összes kriptoszolgáltató felfüggesztette a hazai tevékenységét. Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.
Felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, a magyar kriptotörvény tavalyi módosítása nyomán – közölte a bizottság pénteken. A döntés oka, hogy a kormány megszegte a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114. (MICA) rendeletet.
A kormány tavaly ősszel szinte pillanatok alatt, az iparággal való konzultáció nélkül nyomta át a módosítást, ami után sorra mondták vissza hazai kriptós szolgáltatásaikat az ezzel foglalkozó pénzintézetek, mivel arra jutottak, hogy a módosítással támasztott feltételek teljesíthetetlenek, és miután bűnelkövetővé váltak nemcsak a jogosulatlan szolgáltatók, de az ügyfeleik is - írja a Hvg.
A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a módosítás, ami miatt „egyes kriptoeszköz-szolgáltatók kénytelenek voltak felfüggeszteni, illetve megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat”, károsította az ügyfeleket, és jogbizonytalanságot teremtett.
A magyar kriptotörvény ugyanis – példátlan módon – dupla hatósági kontrollt írt elő: felhatalmazta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökét, hogy rendelet segítségével szabályozza a kriptotranzakciók úgynevezett „validálását”.
Ez utóbbi funkciója annyi, hogy minden egyes ügyfelet és ügyletet azonosítani lehessen, a MICA szerint a szolgáltatóknak is alapból meg kell tenniük. Sőt, 2026-tól az adóhatósággal is részletesen meg kell osztaniuk az adatokat az adóelkerülést meghiúsítani hivatott nemzetközi adatcsere érdekében.
A Európai Bizottság két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy válaszoljon a levélre, és eloszlassa az aggályokat. Ha nem kapnak kielégítő választ, indoklással ellátott véleményt adnak ki.
