Nem lehet megakadályozni a külhoni magyar voksok leadásánál a szavazatvásárlást

Nincs garancia arra, hogy nem történik szavazatvásárlás a levélszavazáson. A Nemzeti Választási Iroda több, a választás tisztaságát firtató kérdésre is kitérő választ adott. A magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok mától nyújthatják be az április 12-i országgyűlési választásra vonatkozó kérelmeket.

Több sebből vérzik a külhoni magyarok számára létrehozott levélszavazás rendszere. A Népszava járta körbe azt, hogy a szomszédos országokban élő őshonos magyarok hogyan szavazhatnak az április 12-i választáson. A lap szerint nincs garancia arra, hogy nem történik szavazatvásárlás, de a Nemzeti Választási Iroda (NVI) azt sem ellenőrzi, hogy életben vannak-e még a 2022-es névjegyzékben szereplők.

Az NVI a levélszavazás titkosságát és tisztaságát firtató kérdésre azt írta a lap megkeresésére, hogy 

„A levélszavazási csomagokat kizárólag a szavazók által megadott postacímre küldik ki; személyes átvétel esetén pedig kizárólag az érintettek vehetik át őket a külképviseleten.”

Azt a kérdést gyakorlatilag megkerülték, hogyan ellenőrzik azt, hogy történt-e szavazatvásárlás, mégha minden adat érvényes is. Erre mindössze annyit írtak a lap szerint, hogy a választó maga dönti el, hogy hogyan juttatja vissza a szavazatát és mellékelték a szavazatvásárlásra vonatkozó Btk.-paragrafust, ami alapján három évet is kaphat az, aki mást befolyásolna megtévesztéssel, erőszakkal vagy anyagi juttatással.

Az elhalálozott választókról Magyarországon automatikusan tudomást szereznek a hatóságok, viszont a külhoni magyaroknál ez csak akkor lehetséges, ha a hozzátartozók külképviseleten anyakönyveztetik a halálát. Így fordulhatott elő, hogy az NVI szerint 2013 óta mindössze 9205 főt töröltek a külhoni névjegyzékből. Negyedannyit, mint ahányat az utolsó aktivitást követő 10 év leteltével, ami az iroda szerint erre a probléma kezelésére szolgál.

Elképesztő Fidesz-fölény a legutóbbi választáson

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók 2026. március 18-ig tudnak regisztrálni az április 12-i választásra. A kérelemben meg kell jelölni azt a postacímet, ahova a választópolgár a szavazási levélcsomag postázását kéri vagy azt a települést/külképviseletet, ahol személyesen veszi át azt.

A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján 264 031 érvényes levélszavazat érkezett be a 2022-es választás során. A határon túliaktól érkező szavazatok elsöprő többségét a Fidesz-KDNP lista szerezte meg, amely a levélszavazatok közel 94 százalékát kapta, míg az ellenzéki összefogás csupán a voksok 4 százalékát gyűjtötte be.

A levélszavazás legutóbb egy listás mandátumot eredményezett a Fidesz-KDNP-nek az ellenzéki összefogás kárára.

A rendszert elsősorban azért éri rendszeresen kritika ellenzéki oldalról, mert a külhoni magyarokkal ellentétben a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező, azaz rövidebb időre kivándorló magyarok jóval bonyolultabban szavazhatnak. Nekik mindenképp személyesen kell leadni voksukat valamely kijelölt konzulátuson.

A 2024-es EP-választáson is hasonlóan szavazhatnak a külföldi, de anyaországi lakcímmel rendelkező magyarok: a Tisza már akkor legyőzte a Fideszt 51:18 arányban. Magyar Péterék épp ezért hozták létre a szavazzhaza.hu weboldalt, ahol a szavazással kapcsolatos információkat gyűjtötték egybe.

Elindult az átjelentkezés

Február 5-től lehet benyújtani a 2026-os általános országgyűlési választásokhoz kapcsolódó kérelmeket az NVI közlése szerint.

A tájékoztatás szerint a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok 2026. február 5-től átjelentkezési, mozgóurna- és külképviseleti átjelentkezési kérelmeket nyújthatnak be az idei választásra vonatkozóan.

Folyamatosan kérhetik továbbá a nemzetiségi névjegyzékbe vételt vagy törlést, a kampánycélú adatkezelés engedélyezését vagy tiltását, a fogyatékossággal élők szavazásához szükséges segítséget, a választójog igazolását, valamint személyes adataik ellenőrzését.

Fotó: Facebook/Orbán Viktor