Korrupció árnyékolja be a közbeszerzéseket: egy hatóságnál 254 szerződésből 253 verseny nélkül dőlt el

Ismét emelkedni kezdtek a korrupciós kockázatok a magyar közbeszerzésekben: nőtt az egyajánlatos, verseny nélküli szerződések aránya, különösen az uniós források felhasználásánál. A Korrupciókutató Központ Budapest friss jelentése példátlan adatokat tárt fel egyes állami intézmények gyakorlatáról.

közbeszerzések átláthatósága – derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) legfrissebb elemzéséből. A kutatók közel 437 ezer közbeszerzési eljárás eredményét vizsgálták, az adatok a 2025. szeptember 30-ig terjedő időszakot fedik le.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy mind az uniós, mind a hazai finanszírozású beszerzéseknél nőtt a korrupciós kockázat, különösen a verseny hiánya miatt.

Az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél a kockázati mutató ismét meghaladta az Európai Bizottság által kritikusnak tekintett 0,1-es értéket. Nemcsak az egyajánlatos eljárások száma emelkedett, hanem az ilyen módon odaítélt szerződések összértéke is jelentősen nőtt.

Az ágazati bontás szintén aggasztó képet mutat. A minisztériumoknál 2022 és 2024 között még enyhe csökkenés volt tapasztalható, a védelmi beszerzéseknél viszont már ekkor is növekedett a korrupciós kockázat.

2025-re mindkét területen meredek romlás következett be: a minisztériumoknál a mutató 0,395-re, a katonai beszerzéseknél pedig 0,616-ra ugrott, ami többszöröse az uniós küszöbértéknek.

A jelentés kiemeli, hogy a MÁV közbeszerzéseinél immár egy évtizede tartósan magasabb a korrupciós kockázat az országos átlagnál, és ezen az elmúlt két év sem változtatott.

Ennél is kirívóbb azonban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyakorlata, a CRCB szerint jelenleg itt mérhető a legmagasabb korrupciós kockázat az összes állami szereplő közül.

Az NMHH 2024-ben gyakorlatilag verseny nélkül költötte el közbeszerzési forrásait. Az intézmény 254 szerződést kötött, ezek közül mindössze egy esetben volt legalább két ajánlattevő. A 0,992-es kockázati érték a kutatók szerint példátlan a magyar közbeszerzési rendszer történetében.

Nem mindenhol romlik azonban a helyzet, a kórházaknál és az egyetemeken például 2021 óta folyamatosan csökken a korrupciós kockázat, ami arra utal, hogy az intézményi gyakorlat megváltoztatása igenis képes javítani az átláthatóságon.

A tanulmány külön fejezetben foglalkozik az úgynevezett orbáni kleptokráciával, amelynek keretében 13, a hatalomhoz közel álló vállalat közbeszerzési szerepét elemezték.

Ezek a cégek a közbeszerzéseken elköltött pénzek több mint 7 százalékát, az uniós források esetében pedig közel 13 százalékát nyerték el. Bár a részesedésük némileg csökkent az előző évekhez képest, a hozzájuk kapcsolódó korrupciós kockázat, vagyis a verseny nélküli nyerések aránya, jelentősen nőtt.

Különösen látványos a változás az uniós finanszírozású szerződéseknél. Míg 2023-ban ezeknél a cégeknél a kockázati mutató még bőven a kritikus érték alatt volt, egy év alatt több mint húszszorosára nőtt, és 2025-re tovább emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénzekből finanszírozott tenderek több mint fele már verseny nélkül került a NER-hez legszorosabban kötődő vállalatokhoz.

A politikai favoritizmus mértékét jól mutatja, hogy 2025-ben ezeknek a cégeknek az átlagos nyerési esélye négyszerese volt a többi magyar vállalaténak, uniós források esetében pedig több mint nyolcszoros különbség rajzolódott ki.