Brutális a fluktuáció a gyermekvédelmi dolgozók körében

Hatalmas mértékű dolgozói elvándorlás sújtja a magyarországi gyermekvédelmi intézményeket: 2024-ben átlagosan minden harmadik munkatárs távozott az állami fenntartású rendszerből. Egyes intézményekben a fluktuáció gyakorlatilag teljes leépüléssel ért fel, ami súlyos kérdéseket vet fel az ellátás biztonságáról.

2024-ben összesen 2468 dolgozó hagyta el a magyar állami gyermekvédelmi intézményrendszert – derül ki Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselő adatigényléséből. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) fenntartásában működő intézményekben az átlagos fluktuáció elérte a 34 százalékot, ami a humánerőforrás-szakmai ajánlások szerint már önmagában is válsághelyzetet jelez.

A budapesti Szőlő utcai gyermekvédelmi intézményben a dolgozók 97 százaléka távozott egyetlen év alatt.

Hasonlóan súlyos volt a helyzet a Nógrád Vármegyei Gyermekvédelmi Központban, ahol 71 százalékos elvándorlást mértek, valamint a fővárosi Cseppkő Gyermekotthoni Központban (65 százalék) és a Pest Vármegyei Gyermekvédelmi Központban (63 százalék).

A válaszadó 44 intézmény közül 23-ban a fluktuáció meghaladta a 30 százalékot, ami már azonnali beavatkozást igénylő szintnek számít. Ezzel szemben mindössze öt olyan intézmény volt az országban, ahol a dolgozói elvándorlás 15 százalék alatt maradt.

Tóth Endre szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az állam nem képes biztosítani a gyermekvédelem stabil működését.

A képviselő úgy fogalmazott: „Napnál is világosabb, hogy az állami gondozott gyermekeket cserben hagyta az állam. A velük foglalkozó szakemberek bérét még a kegyelmi botrányt követően sem volt képes tisztességes szintre emelni. A terület szégyenteljes kormányzati elhanyagolásának következménye világos: a dolgozók jelentős része a lábával szavazott, és elhagyta a gyermekvédelmet.”.

A tömeges felmondások nemcsak munkaerőhiányt okoznak, hanem közvetlen hatással vannak az ellátott gyermekek mindennapjaira is. A tapasztalt szakemberek helyét sok esetben túlterhelt, kiégett vagy éppen betanuló dolgozók veszik át, ami rontja az ellátás minőségét. A folyamatos munkaerőhiány miatt a vezetők gyakran kénytelenek enyhíteni a felvételi követelményeket is, ami tovább növeli a rendszer sérülékenységét.

A képviselő ugyanakkor elismerte, hogy voltak olyan intézmények és szakmai csapatok, amelyek a nehéz körülmények ellenére is képesek voltak egyben tartani az állományt.

Más helyeken azonban a rossz vezetői gyakorlat és a mérgező munkahelyi légkör tovább gyorsította az elvándorlást, átjáróházzá téve az elvileg biztonságot nyújtó gyermekotthonokat.

Kép forrása: Facebook/Tóth Endre