A korrupcióban a NER utolérhetetlen Európában

Sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb állama Magyarország. A Transparency International legutóbbi korrupcióérzékelési indexe szerint hazánk 40 pontot szerzett a 100-as skálán, ami egy pontos romlás az előző évhez képest, így már történelmi mélypontnak számít. Minél tanultabb valaki, illetve minél nagyobb településen él, annál erősebben érzékeli a korrupciót.

Az aHang által februárban rendelt reprezentatív közvélemény-kutatásukban megkérdezték a korrupció és az oligarchák helyzetének megítélését is. A kutatás eredményei összhangban vannak a Transparency International által közzétett elemzéssel. A választók túlnyomó többsége szerint nőtt a korrupció az Orbán-rendszer elmúlt 15 évében.

A teljes társadalomban a válaszadók többsége szerint az elmúlt 15 évben nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A választók 63 százaléka érzékel növekedést. Ezzel szemben csak 7 százalék gondolja úgy, hogy csökkent a korrupció, míg a válaszadók 14 százaléka szerint nem változott a helyzet. A bizonytalanok aránya 17 százalék. Vagyis a korrupció növekedését érzékelők aránya közel kilencszerese azokénak, mint akik csökkenést érzékeltek.

A párthovatartozás meghatározza a korrupcióra való fogékonyságot

A Tisza szavazóinak szinte egésze növekedést érzékel: 97 százalékuk szerint nőtt a korrupció az elmúlt 15 évben, és alig mérhető azok aránya, akik változatlanságot vagy csökkenést látnak. A többi ellenzéki párt szavazóinál szintén látványos többségben vannak (82 százalék) a növekedést érzékelők. A pártnélküliek fele szerint nőtt a korrupció, 9 százalékuk szerint nem változott, 37 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben.

A Fidesz szavazói között 23 százalék szerint nőtt a korrupció, 36 százalékuk szerint nem változott, és minden ötödik gondolja közülük úgy, hogy csökkent. Ez azt jelenti, hogy közel 60 százalékuk úgy látja, hogy nem változott, vagy nőtt a korrupció Magyarországon. 21 százalék bizonytalan ebben a kérdésben.

A férfiak, a magasabb végzettségűek és a városlakók erősebben érzékelik a korrupciót

A férfiaknál 74 érzékelte a korrupció növekedését, a nőknél pedig 52 százalék. Korcsoport szerint különösen a 18–39 évesek körében erős ez a vélemény (71–68 százalék), míg a 65 év felettieknél alacsonyabb, de még itt is a relatív  többség szerint rosszabbodott a helyzet (55 százalék).

A felsőfokú végzettségűek körében a legmagasabb a növekedést érzékelők aránya (73 százalék). Településtípus szerint minden kategóriában a növekedést jelző válaszok dominálnak, a fővárosban 65 százalék, és ugyanekkora az egyéb városokban is, a falvakban és a községekben pedig 54 százalék. Összességében a korrupció növekedése a legtöbb társadalmi csoportban meghatározó benyomás.

A magyar társadalom közel kétharmada (63 százalék) szerint ma Magyarországon a korrupció rendszerszintű probléma. Ezzel szemben 13 százalékuk szerint a korrupció eltúlzott vád a kormánnyal szemben, 9 százalék úgy látja, hogy elszigetelt esetekről van szó, minden századik ember szerint pedig nem is létezik korrupció.