Jogszabályba csomagolt tarvágás a Bakonyban, Eplényben és környékén

Miért kellene közel 30 hektárnyi bakonyi erdőnek eltűnnie? Nemzetgazdasági szempontból „kiemelt jelentőségű beruházás” keretében Eplény határában körülbelül 30 hektárnyi erdő tűnhet el értelmetlenül. A recept a szokásos: uniós milliárdok, stratégiai érdekekre hivatkozó kormányzati úthenger és egy olyan engedélyeztetési eljárás, amelynél a szakmaiság mintha csak másodlagos szempont lett volna.

Az erdőirtás megakadályozása érdekében immár lassan hat éve fellépő Fiskál János polgármester a civilek támogatását kérve, már nem először, a nyilvánossághoz fordult. A helyi civilek február 12-én az első figyelemfelhívó, forgalomlassító demonstrációval jelezték, hogy kiállnak a környezetük megóvásáért.

Az események középpontjában a Danube InGrid projekt áll. Ez egy határokon átnyúló okos hálózatfejlesztés, amit az Európai Unió a CEF Energy keretéből támogat, a kivitelezésben pedig olyan óriások érintettek, mint az E.ON és az MVM. A cél elvileg a megújuló energia integrálása és okos elosztása, a gyakorlati megvalósítás viszont Zirctől Litérig, így Eplény határában is, egy 132 kV-os távvezeték (légvezeték) képében öltene testet. A probléma csak az, hogy a tervezett nyomvonal közel 30 hektár erdő teljes eltűnésével járna, miközben a szakma szerint létezne környezetkímélőbb megoldás (földkábel) is.

A polgármester, Fiskál János közösségi oldalán közzétett információk alapján az ügy több sebből vérzik. A dokumentumok szerint a beruházó egy olyan műszaki tartalomra kért környezetvédelmi hatásvizsgálatot, amely biztonsági okokból eleve kivitelezhetetlen volt. Hiába hívta fel az önkormányzat már 2020-ban írásban az elvi környezetvédelmi hozzájárulást kiadó Veszprém Megyei Kormányhivatal figyelmét a szándékos megtévesztésre, az eljárás zavartalanul folytatódott úgy, hogy újabb erdőterület igénybevétele nélkül, a meglévő 400 kV-os MAVIR távvezeték védőtávolságán belül létesül az új 132 kV-os távvezeték. 

A fordulat 2025 novemberében következett be, amikor a hatóságok – mindössze tíz nappal az eredeti létesítési határozat kiadása után (november 17.), az engedélyes E.ON levelére (november 24.) – hirtelen ráébredtek a hibára, és mindössze három nap alatt (!), 30 hektár erdő kivágásával járó új nyomvonalra, előzetes hatástanulmány vagy vizsgálat mellőzésével, kiadták a környezetvédelmi hozzájárulást, majd a létesítési engedélyt ennek megfelelően módosították (november 27.). 

Ez a fajta – eljárási szempontból is erősen megkérdőjelezhető – kapkodó adminisztráció ritkán utal alapos szakmai munkára, sokkal inkább politikai vagy gazdasági kényszerpályára.

A helyiek nem várták meg, amíg a láncfűrészek felzúgnak: félpályás útlezárással demonstráltak a 82-es főúton, jelezve, hogy a bakonyi erdő nem csupán egy tétel a költségvetési táblázatban. A civil tiltakozás mögött az a felismerés áll, hogy a „kiemelt beruházás” státusza mára a jogi védelem kijátszásának szinonimájává vált. Ahogy azt például a Fertőnél vagy a Balaton-parti beépítéseknél láttuk, a kormányzati akarat képes felülírni a helyi településképi és építési szabályokat, valamint a környezetvédelmi szempontokat is. Ebben a játszmában az Alkotmánybíróság 3441/2022-es határozata a végső érv: eszerint a kormány jogszerűen mentesítheti a projektjeit a településképi szabályok alól. A polgármester közösségi oldalán ezt így kommentálta:

"Őszintén, mire számíthattunk egy 2011-ben gránitszilárdságúnak kikiáltott, azóta tizenötször módosított Alaptörvénynek a bíráitól?" 

A helyzet iróniája, hogy miközben a magyar hatóságoknál süket fülekre találtak az aggályok, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága már jelezte: szorosan figyelemmel kísérik az uniós forrásból finanszírozott projekt környezetvédelmi megfelelőségét. 

Eplény és környéke esete is rávilágít a rendszerszintű hibára: ha egy beruházás megkapja a „kiemelt” bélyeget, a szakhatóságok függetlensége és a környezet védelme sokadrangú kérdéssé válik a gyors és gátlástalan megvalósítás mellett. A kérdés már csak az, hogy az uniós kontroll vagy a helyi ellenállás képes lesz-e megállítani azt a gépezetet, amely a haladás nevében éppen a jövőnket éli fel.