Egy kormánypárti szavazónak sem kellene látnia a Fidesz kivégzős videóját a pszichológus szerint

Szél Dávid pszichológus a HVG-nek adott interjújában beszélt a kormánypártok negatív kampányának társadalmi hatásairól. „Egy ilyen videót a Fidesz-szavazóknak sem kell látniuk. Nem azért, mert nem kell a valóságot látniuk, hanem mert nem ez a valóság” – mondta a szakember.

Az interjúban külön kitért arra, hogy a budapesti Fidesz által megosztott, mesterséges intelligenciával (AI) generált – egy fronton kivégzett magyar katonát bemutató – videó hogyan hathat a legfiatalabbakra. A képsorokat a készítők úgy tálalták, hogy mindez ma még rémálom, de Brüsszel terve, hogy valóra váljon. Szél a gyermekek lehetséges gondolatmenetét érzékeltetve úgy fogalmazott:

„A videóban férfiak harcolnak, az apukám ereje teljében lévő ember, miért ne hívhatnák be őt is?”

A pszichológus szerint a kifejezetten durva felvétel az AI technológiának köszönhetően nagyon is valóságosnak hat. Kiemelte: a legfontosabb kérdés, hogy a látott tartalom mennyire hiteles a nézők számára. Úgy véli, az intenzív háborús kommunikáció miatt a magyarok besorozásának lehetősége sokak számára valós fenyegetésnek tűnhet, mivel a társadalom még nem immunis az ilyen típusú üzenetekre.

A gyermekekre gyakorolt hatás kapcsán elmondta: ők ebből a videóból csak annyit értenek meg, hogy az anyuka sír, az apuka pedig többet már nem jön haza. „Minden gyerek életében van egy időszak, amikor a legfőbb félelme, hogy szülők nélkül marad. Amikor először értik meg a véglegességet, alapvetően is ilyen gondolatok foglalkoztatják őket: mi van, ha az én szüleim halnak meg, ha betegek lesznek, ha valami baj történik velük” – magyarázta a szakember.

Nehezen elkerülhető, hogy a gyerekek hasonló tartalmakkal találkozzanak. Ha azonban kérdéseket tesznek fel, az a pszichológus szerint jó jel, hiszen láthatóan foglalkoztatja őket a téma.

Ilyenkor semmiképpen sem szabad kikerülni a választ vagy elterelni a szót. A felmerülő kérdéseket a gyermek életkorának megfelelő szinten és nyelvezettel kell megválaszolni.

Érdemes visszakérdezni, hogy honnan és mit tud a témáról, mitől fél, és mi lenne számára megnyugtató – sorolja a lehetséges reakciókat a szakember. Alapvető szabály, hogy ne vetítsük ki a saját érzéseinket és félelmeinket a gyerekre. „Akkor is érdemes válaszolni, ha magunk is meg vagyunk ijedve, de figyelni kell arra, hogy a gyerek meg tudja fogalmazni a saját gondolatait.

Csak annyi információt adjunk neki, amivel az adott életkorban, mentális és érzelmi állapotában még meg tud birkózni” – fűzte hozzá. Végül hangsúlyozta: fontos megnyugtatni a gyerekeket arról, hogy minket nem fognak besorozni, Magyarországon nincs háború, és nincs is reális veszélye annak, hogy a közeljövőben legyen.