Samsung-robbanás: a balesetet megelőzően is volt szivárgás, de inkább a riasztási értéket emelték meg

Súlyos mulasztások és hanyagság előzhette meg a Magyar Péter által bemutatott robbanást a Samsung gyárában. Az üzem egyik volt középvezetőjének feljegyzése alapján rugalmasan kezelte a koreai vezetés a szabályokat. Volt olyan eset is, ahol a dolgozók kórházba kerültek egy tömeges mérgezés miatt, mert miután jelezték, hogy fáj a fejük, a műszakvezető visszaküldte őket dolgozni a helyiségbe, ahol szivárgás volt.

Egy olyan, a gyár működési rendellenességeivel kapcsolatos dokumentum jutott a 444 birtokába, amit a Samsung korábbi középvezetője készített a cégtől való távozása után. A 2017 és 2023 közötti időszakra vonatkozó feljegyzés hitelességét többen is megerősítették a lapnak.

A gödi Samsungban 2001-2014-ig képcsöveket és telefonkijelzőket gyártottak, az akkumulátorgyár 2016-ban kezdett el épülni a régi üzem mellett. A beüzemelés 2017-ben már zajlott és nem sokkal ezután történt az a robbanás is, amiről korábban Magyar Péter osztott meg felvételt. A katód gyártósoron az NMP oldószer koncentrációja kritikus szintet ért el, majd egy azonosítatlan eredetű szikra hatására belobbant. A balesetben nem sérült meg senki, de a mennyezet két szinten is beszakadt.

A feljegyzés szerint a robbanást követő helyreállítás sem sikerült hibátlanul: évekkel a baleset után is szivárgott az NMP nevű anyag, amit jellemzően oldószerként használnak. Az Európai Unió magzatkárosító hatása miatt szigorúan szabályozza a felhasználását.

A gyárban a robbanás előtt többször is riasztott a vegyület koncentrációját mérő rendszer, de erre az egyik koreai vezető úgy reagált, hogy megemelték a riasztási értéket.

A feljegyzés alapján a Samsung rendszeresen juttatott ilyen anyagot a csatornahálózatba, amely a Vác/Dunakeszi szennyvíztisztítóba folyik be. A Greenpeace egy 2024-es szivárgás után mutatta ki az oldószert a vízben, és az is kiderült, hogy az a gyárból származik, ugyanakkor a szervezet később azt mérte, hogy a tisztítás során az lebomlik.

Több anomália is volt az anyaggal kapcsolatban, de az nem eredményezett más robbanást vagy tüzet, viszont a gyártást megakasztotta. Ilyenkor a dolgozókat kiküldték az érintett helyiségből és egy kisebb csapat indította újra a gépeket - védőfelszerelés nélkül.

Nikkel, kobalt és mangán is szivárgott a gyártási helyekre, ami a feljegyzés szerint komoly szennyeződést okoz. Az érintett munkaterületre éveken át egyszerű orvosi maszkban is be lehetett menni, miközben egy másik magyarországi akkugyárban - az SK komáromi üzemében - szkafander használata volt előírva. A nehézfémek a szűrőberendezések hiányos kialakítása miatt távozhattak az üzemből, de a 444 forrásai szerint nem történt semmi.

A gyár trükközött a mérésekkel, előfordult, hogy az NMP-szint mérésekor bevonat nélküli fóliát égettek az egyik kemencében és így megfelelő volt a kibocsátási érték. A belső protokoll miatt legalább két órával előre tudtak a mérésekről, ugyanis az üzem bejáratától ennyi ideig tart eljutni a gyártóterület közelébe.

Hiába jelezték, hogy rosszul vannak, a koreai vezető visszaküldte őket dolgozni

A feljegyzés két súlyos balesetet is említ az oldal szerint. 2018-ban tömeges nitrogénmérgezés történt, amikor a kisebb helyiségbe vezényelt dolgozók fejfájásra panaszkodtak.

Ezt azonban hiába jelezték a koreai munkavezetőnek, a munkát folytatniuk kellett. Nem sokkal később mentőt már kellett hívni a dolgozókhoz és kórházba szállították őket.

A feljegyzés szerint a cégen belül is hírzárlat volt. A másik egy 2021-ben történt eset, amikor az egyik dolgozó fejét összezúzta egy gép. Az eset hivatalosan dolgozói hiba miatt történt, mert a munkavállaló leszerelte a gép védőburkolatát és behajolt oda és a baleset annak ellenére történt meg, hogy a gépet leállították. A koreai vezetés a helyszínelést követően, hajnalban arra utasította a karbantartókat, hogy javítsák meg a gépet.

A Telex februárban írt arról, hogy a cég titkolta a valós szennyezési adatokat, és ezért a titkosszolgálatokat is a gyárra küldte a kormány. Az oldal szerint az egyik kormányülésen is téma volt, hogy a visszaélések miatt be kellene zárni a gyárat, végül ezt leszavazták. Az ügyben megszólaló kormánytagok azóta ezt következetesen tagadják.

Súlyos szennyezések az akkugyárak környékén

Egy friss magyar kutatás alapján több gyártóüzemben sem elég hatékony a gyártás során keletkező szennyvíz tisztítása. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a 2024-ben kezdett vizsgálataik során az „örökvegyületeknek” is nevezett szerves vegyületeket, PFAS-eket kerestek és találtak a Dunában, a Samsung gödi, illetve az SK komáromi üzemének a környékén. Egy papírgyár és egy olajfinomító is hasonló anyagokat bocsáthatott ki - áll a Telex cikkében.

A PFAS-eket azért nevezik örökvegyületeknek, mert a természetben gyakorlatilag nem bomlanak le. Víz-, zsír- és szennytaszítóak, valamint hőállók. Megtalálhatók például tapadásmentes edényekben, vízlepergető ruhákban, élelmiszer-csomagolásban és tűzoltóhabokban, de szigorúan korlátozva van az, hogy milyen körülmények között dolgozhatnak vele.

A PFAS-vegyületek az emberi szervezetben felhalmozódva többféle egészségkárosító hatást okozhatnak: megzavarhatják a hormonrendszer működését, gyengíthetik az immunválaszt (csökkenthetik az oltások hatékonyságát), károsíthatják a májat, emelhetik a koleszterinszintet, valamint növelhetik a termékenységi problémák és a magzati fejlődési rendellenességek kockázatát; egyes PFAS-anyagokat pedig összefüggésbe hoztak bizonyos daganatos megbetegedésekkel, például a vese- és hererákkal.