Magyar: Brüsszel nem kötötte politikai engedményekhez a pénzek kifizetését

A tervezett korrupcióellenes intézkedések, valamint a jogállami viszonyok helyreállítása állt a középpontjában Magyar Péter brüsszeli tárgyalásainak, melynek végén az eddig befagyasztott uniós források felszabadítására is ígéret hangzott el. A történteket közös interjúban értékelte Magyar Péter miniszterelnök, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

 A miniszterelnök a HVG-nek adott interjúban a kormány egyik első nagy sikerének nevezte az Európai Unióval tető alá hozott megállapodást, külön is kiemelve, hogy Magyarország végül 16,4 milliárd eurónyi uniós forrást lesz képes hazahozni. 

Szerinte ezeknek a pénzeknek már évekkel korábban meg kellett volna érkezniük, és hogy erre nem került sor, az egyértelműen az előző kormány történelmi felelőssége.  Állítása szerint a források felszabadításának egyetlen valódi akadálya az volt, hogy az Orbán-kormány nem volt hajlandó felszámolni a működését jellemző korrupciós gyakorlatokat.

A tárgyalások hátteréről a kormányfő azt mondta, hogy az EU elsősorban jogállamisági és korrupcióellenes garanciák teljesítését kérte Magyarországtól. Ennek keretében születik majd meg a régóta beharangozott Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatal, kibővítik az Integritás Hatóság hatáskörét, valamint megtörténik Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez, melyhez a csatlakozási kérelmet Magyar Péter személyesen adta át Ursula von der Leyennek.

Az ügyészség várhatóan 2027 elején kezdheti meg működését hazánkban, és a jelenlegi elképzelések szerint 2021-ig visszamenőleg vizsgálhatja majd az elé kerülő ügyeket.

A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során nem kellett vállalásokat tenni Ukrajnával, a migrációval vagy más ideológiai kérdésekkel kapcsolatban. Elutasította azt a korábbi kormány által gyakran hangoztatott állítást, miszerint Brüsszel politikai engedményekhez kötné a pénzek kifizetését. Szerinte a három hét alatt lezárult egyeztetések éppen azt bizonyították, hogy a vita középpontjában nem politikai kérdések álltak.

A szuverenitásról szóló vitákra reagálva a kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország valódi függősége az előző években alakult ki a külföldi, elsősorban orosz és kínai hitelek és befektetések miatt. Kijelentette, hogy sem a nyugdíjrendszer, sem az adórendszer átalakítására nem kötelezte az országot az Európai Unió, és a jövőbeni gazdaságpolitikát az ország maga alakítja. 

Az interjúból kiderült, hogy a tárgyalások az utolsó pillanatig feszült légkörben zajlottak. A miniszterelnök szerint többször visszautasította az elé terjesztett pénzügyi ajánlatokat, és csak akkor született meg a megállapodás, amikor a Bizottság magasabb támogatási összeget ajánlott fel. Elmondása szerint még a végső egyeztetések napján is közvetlenül, telefonon tárgyalt az Európai Bizottság elnökével.

A felsőoktatást érintő viták kapcsán a kormány átmeneti időszakot kért a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (a kekvák) rendszerének átalakítására. A jelenlegi tervek szerint a modellváltó egyetemek alapítványi struktúrájának reformja 2027 augusztusáig fejeződik be. 

A kabinet emellett még megpróbál lehetőséget teremteni arra, hogy néhány száz hallgató már a 2026–27-es tanévben részt vehessen Erasmus-programokban, míg a teljes körű visszatérésre a 2027–28-as tanévtől számítanak. A kormány szerint ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy Magyarország ismét hozzáférjen a kutatás-fejlesztési forrásokat biztosító Horizon-programhoz.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt a HVG-nek, hogy nincs készen az ország a hamarosan érkező rengeteg pénz fogadására, hiszen az előző kormány szétverte a fejlesztéspolitikai intézményrendszert, az időszűkét azonban felkészült szakemberek visszahívásával, és néhány már előkészített projekt felgyorsításával át tudják hidalni. Sokat támaszkodnak azokra a tapasztalatokra, melyeket más, hasonló helyzetben lévő országok halmoztak föl, közülük is kiemelte Vitézy a lengyelket.

A miniszter a HÉV-ek cseréjét, az intercity-vonatok korszerűsítését, kollégium- és bérlakás-építéseket, KKV-támogatási programokat vagy az elektromos hálózat fejlesztését említette az elsőként induló programok közül, ugyanakkor azt is visszautasította, hogy egyáltalán felmerült volna a Bizottság részéről a rezsicsökkentés kérdése, amivel a Fidesz folyamatosan vádolja a Tiszát.  

Kép: YouTube/DRM News