Elek István szerint most már az ellenzéki kétharmad lehet a választás tétje

Az ellenzéki kétharmad lehetősége sem zárható ki a 2026-os választáson – erről beszélt a Népszavának adott interjújában Elek István. Az MDF és Fidesz korábbi politikusa szerint a jelenlegi politikai folyamatok arra utalnak, hogy a küzdelem már nem pusztán a kormányváltásért, hanem akár az ellenzék alkotmányozó többségéért folyik, miközben szerinte a kormány lépéseit egyre inkább a hatalomvesztéstől való félelem határozza meg.

Elek István közíró a Népszavának arról beszélt, hogy a politikai légkör és az utóbbi időszak eseményei szerinte jelentősen átalakították a választások tétjéről szóló gondolkodást. Elek, aki korábban MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselő, illetve 1993-2002 között Orbán Viktor politikai tanácsadója volt úgy fogalmazott: „Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a forgatókönyv csak akkor válhat reálissá, ha a kormány nem lép túl a jelenlegi, általa „puha önkényuralminak” nevezett eszköztáron.

Szerinte az sem kizárt, hogy a Fidesz a választási szabályokon még az utolsó pillanatban változtatna a saját javára, még ha ezt jelenleg tagadják is.

Az egykori politikus élesen bírálta a kormány kommunikációját és politikai stratégiáját is. Úgy látja, az ukránellenes kampány és a háborús retorika az utóbbi időszakban jelentősen felerősödött. Ennek példájaként említette az energiarendszer védelmére kirendelt katonákat is.

„A hónapok óta folyó, egyre vadabb ukránellenes kampányt, a háborús hisztéria gerjesztését már olyan abszurd lépésekkel is, mint legutóbb a katonaság kivezénylése az energiarendszer védelmére, fél éve még talán elképzelhetetlen, elmebeteg ötletnek gondolhattuk volna. A szellemi és erkölcsi leromlásnak olyan mélységeibe jutottak el mára, amiket korábban normális ésszel nem feltételezhettünk” – mondta.

Elek István szerint a kormányoldalon sokan tisztában vannak azzal, hogy a következő választások nem csupán politikai vereséget jelenthetnek számukra. Véleménye szerint számukra az is tét, hogy elveszíthetik az eddig megszerzett hatalmi és gazdasági pozíciókat, sőt akár jogi következményekkel is szembe kell nézniük.

Úgy látja, a kormány lépései attól függnek majd, mennyire érzik valósnak a vereség kockázatát.

„Szerintem attól függően szánják el keményebb vagy puhább lépésre magukat, hogy mennyire érzékelik a bukás veszélyét. Most talán még nagyobb kockázatot látnak abban, hogy hozzányúljanak a még durvább eszközökhöz, mint esetleg abban, hogy egy egyszerű többségű vereséget elszenvedjenek. Egyelőre mintha jobban bíznának benne, hogy az általuk kialakított mélyállami intézményrendszer a helyzetbe hozott embereikkel lehetővé teszi számukra, hogy egy néhány hónapos vergődés után akár megbukjon az új kormány” – jelentette ki.

Az interjúban arról is beszélt, hogy egy esetleges új kormánynak szerinte nemcsak lehetősége, hanem erkölcsi kötelessége lenne a jogállami rendszer helyreállítása. Úgy véli, ehhez vissza kell szerezni azokat a hatásköröket, amelyek szükségesek az érdemi kormányzáshoz.

„Ehhez a kizárólagos hatalom rendszerének felépítéséhez vezető alkotmányellenes lépéseket semmisnek kell nyilvánítani, s ebből következően az általuk helyzetbe hozottakat, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács tagjait, a legfőbb ügyészt, a választási bizottság és a költségvetési tanács embereit is meneszteni kell” – mondta, az interjúban részletesen ismertetve ennek jogi és morális indokait.