Levélszavazás a magyar választásokon – lehetőség és viták

Az országgyűlési választásokon nemcsak a szavazókörökben lehet voksolni, hanem több százezer magyar állampolgár levélben is leadja a szavazatát. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint közel 470 ezren szerepelnek a levélszavazók névjegyzékében, és még további tízezrek regisztrációját bírálhatják el.

A levélszavazás lehetőségét 2014-ben vezették be azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Bár a rendszer elsőre egyszerűnek tűnik, a szigorú formai szabályok miatt sok szavazat válik érvénytelenné. A legutóbbi választáson csaknem 50 ezer levélszavazatot minősítettek érvénytelennek. Akkor a 456 ezer regisztráltból 318 ezren adták fel szavazatukat, de csak 269 ezer volt érvényes. A részletes statisztikák a választási iroda hivatalos oldalán érhetők el a levélszavazás eredményeiről.

Nem minden külföldön élő magyar szavazhat levélben. Azok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, csak az országos pártlistára szavazhatnak, ezért ők élhetnek a levélszavazás lehetőségével.

Akiknek viszont van magyarországi lakcímük, az egyéni választókerület jelöltjeire is voksolhatnak, ezért nekik személyesen, valamelyik külképviseleten kell leadniuk a szavazatukat. A külképviseleti szavazás helyszínei és a részletek megtalálhatók a külképviseletek listájában.

A levélszavazáshoz először regisztrálni kell a választási névjegyzékbe, ami tíz évig érvényes, és minden adatfrissítéssel vagy leadott szavazattal megújul. Aki már szerepel a névjegyzékben és az adatai nem változtak, annak a Nemzeti Választási Iroda automatikusan elküldi a szavazási csomagot. A külképviseleti szavazás regisztrációjának határideje április 2-a 16 óra.

Annak, aki jogosult a levélszavazásra, de jelenleg nem szerepel a választási névjegyzékben, még tíz napig, március 18-án 16 óráig van lehetősége regisztrálni. A regisztráció és a részletes tudnivalók a hivatalos oldalon, a levélszavazás menetéről szóló tájékoztatóban olvashatók.

A levélszavazás során a választók egy csomagot kapnak, amely tartalmazza a szavazólapot, egy azonosító nyilatkozatot, valamint két borítékot. A szavazólapot egy kisebb borítékba kell tenni, majd ezt és az aláírt azonosító nyilatkozatot egy nagyobb válaszborítékba kell helyezni.

A rendszer egyik leggyakoribb hibája, hogy a választók rosszul rakják össze a borítékokat, például a szavazólapot a nyilatkozat mellé teszik. Ilyenkor a szavazat érvénytelen lesz, mert sérül a szavazás titkossága.

A kitöltött levélcsomagot többféleképpen lehet visszaküldeni. Feladható postán, személyesen leadható egy külképviseleten vagy egy választási irodában, sőt más személy is elviheti a borítékot. Fontos azonban, hogy a szavazat legkésőbb a választás napjáig megérkezzen a választási irodához.

A levélszavazás bevezetése óta folyamatosan nőtt a regisztrált választók száma:

2014-ben 194 ezer választópolgár regisztrált levélszavazásra.

2018-ban már 378 ezren szerepeltek a levélszavazók névjegyzékében.

2022-ben körülbelül 456 ezer levélszavazó volt regisztrálva.

2026-ban a cikk írásakor már közel 470 ezren szerepelnek a névjegyzékben, és a beérkezett regisztrációs kérelmek száma megközelítette a 650 ezret.

Ezek a szavazatok általában néhány parlamenti mandátum sorsát befolyásolják. A 2022-es választáson például a levélszavazatok két plusz mandátumot hoztak a Fidesz–KDNP számára.

A rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor több kritika is megfogalmazódott. Egyes esetekben politikai vagy civil szervezetek segítettek a szavazatok begyűjtésében, ami visszaélések gyanúját vetette fel. A legutóbbi országgyűlési választások előtt több olyan eset is napvilágra került, amely a levélszavazás rendszerének lehetséges visszaéléseit mutatta be. Szerbiában például nem a posta kézbesítette a szavazólapokat, hanem a Fidesz helyi partnerének aktivistái vitték ki és gyűjtötték össze azokat.

Erről részletesen beszámolt a Telex egy cikkben a vajdasági levélszavazás körüli vitákról. Romániában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szintén arra biztatta a választókat, hogy ne postán küldjék vissza a szavazataikat, hanem adják át azokat a párt képviselőinek. Berettyószéplakon az RMDSZ egyik alpolgármestere személyesen, házról házra járva gyűjtötte be a levélszavazatokat, míg Marosvásárhely közelében már kitöltött, kidobott szavazólapokra bukkantak – ezekről a választási megfigyelők beszámolójában is olvasható.

További problémát jelent, hogy a szavazási csomagokat több ezer elhunyt választópolgár nevére is kiküldhetik a határon túlra.

Ennek oka, hogy a levélszavazáshoz szükséges regisztráció tíz évig érvényes, és ha az elhunyt családja nem jelenti be a halálesetet a magyar hatóságoknak, a választási csomag továbbra is a korábban megadott címre érkezik. Így gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné válik, hogy valaki visszaél-e egy már elhunyt személy nevével. Bár ezt a problémát minden választási időszakban kritikák érik, a jogalkotóknak eddig nem sikerült teljes mértékben megoldaniuk.