Már most elérte a kormány a hiánycél felét
A 4,22 ezer milliárd forintos éves hiánycél fele, 2,1 ezer milliárd forint hiány már össze is jött februárban. A hiány még az informálisan 5 ezer milliárd forintra emelt éves tervnek is 42 százaléka. A hiány elszállása a választási osztogatásnak köszönhető: 145 milliárd forintot vitt el a 14. havi nyugdíj első részlete, 160 milliárdot vittek el a lakástámogatások, 60 milliárd forintot nyeltek el az adókedvezmények.
A 4,22 ezer milliárd forintos éves hiánycél fele, 2,1 ezer milliárd forint hiány már össze is jött februárban. A hiány még az informálisan 5 ezer milliárd forintra emelt éves tervnek is 42 százaléka. A hiány elszállása a választási osztogatásnak köszönhető: 145 milliárd forintot vitt el a 14. havi nyugdíj első részlete, 160 milliárdot vittek el a lakástámogatások, 60 milliárd forintot nyeltek el az adókedvezmények.
Február végéig az államháztartás 2,1 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi alrendszeren – melybe csak az önkormányzatok nem számolandók bele - belül a kormány alá tartozó központi költségvetés 2 ezer milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos hiányt mutattak – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium gyorsjelentésére hivatkozva a HVG.
Februárban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 2,14 ezer milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 1,66 ezer milliárd forintos hiánnyal. A tavalyi évit jelentősen meghaladó hiány különösen annak fényében figyelemre érdemes, hogy a bevételi oldal sokkal kedvezőbben alakult, mint 2025 elején: az adó- és járulékbevételek az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,8 százalékkal magasabban alakultak.
A februári – illetve az első két havi halmozott – hiány brutálisan magas. A költségvetési törvény a teljes évre (12 hónapra) 4,22 ezer milliárd forintos hiánnyal tervez. Vagyis
két hónap alatt – tulajdonképpen egy hónap alatt, miután a január lényegében nullszaldós volt – összejött az éves terv fele, egész pontosan 49,8 százaléka.
Igaz, a kormány informálisan a hiánycélt 5 ezer milliárd forintra emelte még tavaly novemberben – szokás szerint a változtatást a kabinet nem vezettette át a költségvetési törvényen az országgyűléssel, vagyis hivatalosan a törvényi előirányzat még mindig 4,22 ezer milliárd forint.
Az első két havi 2,1 ezer milliárd forintos hiány ugyanakkor az emelt, 5 ezer milliárd forintos célnak is 42 százaléka, ami igen távol áll az időarányos teljesüléstől.
Még akkor is, ha szem előtt tartjuk, hogy a büdzsé fejnehéz: számos nagy kiadás – elsősorban az állampapírok hozamfizetései – év elején esedékesek, míg a bevételi oldalon több nagyobb tétel év végén folyik be.
A szaktárca egyelőre csak előzetes számokat közölt, ezek közül kiemelhető, hogy a 13. havi nyugdíj és ellátások 579,3 milliárd forintot,
a 14. havi nyugdíj és ellátások egy heti része pedig 144,8 milliárd forintot tettek ki.
Az előző év azonos időszakához képest a bevételi oldalon jelentős, tartós kedvezmények lettek bevezetve. Ilyen a két és háromgyerekes anyák személyi jövedelemadó kedvezménye, a csed, gyed és örökbefogadói díj kedvezménye, vagy a családi kedvezmény gyermekek után járó mértékének duplájára emelése. Az előbbi kedvezmények februárban közel 60 milliárd forintot hagytak a családoknál az előző év azonos időszakához képest – magyarázza az NGM. A másik oldalról nézve:
a választási, hangulatjavító intézkedésnek tekinthető adókönnyítések 60 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen.
Az idei évi februári költségvetési egyenlegét a – szintén választási intézkedésként elkönyvelhető – otthontámogatások kifizetései is jelentősen befolyásolják. 2026. januártól az állami és közfoglalkoztatottak évente nettó legfeljebb 1 millió forint támogatást kaphatnak, lakásvásárlás esetén az önerő kiegészítésére, vagy a már meglévő lakáshitel esetén a törlesztőrészletek csökkentésére. Idén februárban az erre a célra fordított kiadások az NGM szerint mintegy 160 milliárd forintot tesznek ki.
A kormány idén is emeli a közszférában dolgozók bérét, 2026. januártól emelkedik a pedagógusok, a szakképzésben oktatók, a kormányhivatali foglalkoztatottak, az önkormányzati tisztviselők, valamint az igazságügyi, vízügyi, szociális és kulturális ágazatban dolgozók bére is, melynek első havi pénzforgalmi hatása a februári költségvetési kiadásokban jelentkezik, mivel a januári fizetésüket az állami szféra dolgozói – is – februárban kapták kézhez.
Fotó: YouTube / ATV