Pénzügyi szorításban Budapest: állami források nélkül működik a főváros

Súlyos pénzügyi helyzetbe került Budapest, miután az idei évben egyetlen forint állami normatív támogatás sem érkezett a főváros számlájára a kötelező feladatok ellátására. Nem jutott forrás többek között az idősellátásra, a hajléktalan ellátásra, a közterületek fenntartására, a kulturális intézmények működtetésére, sőt még a kormány által korábban hangsúlyozott béremelések fedezetére sem.

A kormány az elmaradt kifizetéseket azzal indokolja, hogy a főváros tartozik a korábban be nem fizetett szolidaritási hozzájárulással, amelyet jelenleg jogi eljárás véd az azonnali beszedéstől. Ennek ellenére a kötelező feladatokra szánt támogatásokat ebbe a tartozásba számítják bele. Ez eddig mintegy 5 milliárd forintos bevételkiesést okozott Budapestnek.

A likviditási problémák miatt a Budapesti Közlekedési Központ jelentős hitelfelvételre kényszerült: a meglévő 30 milliárd forintos folyószámlahitel mellett további 45 milliárd forintos átmeneti hitelt vesz fel, hogy biztosítani tudja a közösségi közlekedés működését. A döntést a városvezetés kényszerlépésként jellemzi.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tavalyi, közösségi közlekedésre járó 12 milliárd forintos állami támogatást sem fizette ki a kormány.

Emiatt a főváros és közlekedési cégei jelentős összegeket voltak kénytelenek áthozni az idei évre, miközben csak kamatokra milliárdokat költöttek. Ezen felül a Magyar Államkincstár januárban több mint 11 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról, annak ellenére, hogy az önkormányzat jogvédelmi kérelméről még nem született bírósági döntés.

A helyzetet tovább bonyolítja egy későbbi kormányrendelet, amely a bírósági eljárások lezárását sürgette a szolidaritási hozzájárulás ügyében, végül azonban az ügy alkotmányossági vizsgálatra került.

A városvezetés szerint a jelenlegi pénzügyi nyomás mellett Budapest működése legfeljebb a következő országgyűlési választásokig biztosítható. Ha a kormány a választások után egyszerre vonná le a vitatott összegeket, akár 60 milliárd forintos terhelés is érheti a fővárost, amit már nem tudna kezelni.

Jelenleg több jogi eljárás is folyamatban van a korábban levont szolidaritási hozzájárulások miatt, azonban ezekben várhatóan csak a politikai és alkotmányossági döntések után születhet ítélet. A városvezetés szerint a legnagyobb kockázatot maga az esetleges állami inkasszó jelenti, amely minden más problémát háttérbe szorít.