Az eddig használt vízmennyiség másfélszeresét igényelné a kínai akkugyár Debrecenben

A Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja szerint a jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a CATL kérése, hogy az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett Debrecen ivóvizéből biztosítsanak napi 33 ezer köbmétert a város határában felépült kínai akkugyár üzemeltetéséhez. 

A Kontroll értesülései szerint a CATL március 5-i vezetőségi ülése előtt kikérték a Nemzeti Vízművek véleményét is arról, hogy növelhető-e a Debrecenbe telepített kínai akkugyárnak átadható vízmennyiség a másfélszeresére. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint a kínaiak az eddigi 22 ezer köbméter helyett napi 33 ezer köbméternyi ivóvizet szeretnének kapni a gyár üzemeltetéséhez. Az Orbán-kormány számára kezdettől fogva feltűnően fontos debreceni gyár érdekében a HIPA, a Nemzeti Befektetési Ügynökség is segítséget ajánlott: 3 milliárd forintot biztosítanának két 5000 köbméteres víztározó megépítésére, ami a meglévő ivóvíz-kapacitást ugyan nem bővíti, de legalább az ellátás biztonságát növelheti.

A Kontroll azonban úgy értesült, hogy a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV Zrt.) vezérigazgatója jelenleg megvalósíthatatlannak tartja a kínaiak kérését. Úgy tudjuk, hogy az NV Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.) álláspontja szerint számos infrastrukturális beruházás hiányzik a CATL többletvíz-igényének teljesítéséhez. 

Ezek közé tartozik a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, amiről még 2025-ben kötött támogatási szerződést az Országos Vízügyi Főigazgatóság, és amit az eredeti tervek szerint csak 2027. decemberében fejeznek be. Emellett a CATL akkugyárának is helyet adó Debreceni Déli Gazdasági Övezet felé az úgynevezett „szürkevíz” számára tervezett három vezeték közül még csak kettő épült meg, és ezeknél az üzemeltetési engedélyek megszerzéséhez szükséges minősítési folyamatok még zajlanak. Az ipari szennyvíz esetében a vízjogi üzemeltetési engedélyek iránti kérelmet már benyújtották az illetékes hatóság részére, de a hígítóvíz vezetékek kivitelezése még folyamatban van és a tervek szerint az csak az év végére fog befejeződni. A megyeszékhely vízellátása szempontjából fontos beruházásnak tartja a Nemzeti Vízművek a Dobozi-lakótelepi víztorony rekonstrukcióját, valamint két debreceni vízműtelep fejlesztését és további kutak fúrását is. A debreceni szennyvíztisztító telep fejlesztésére kiírt közbeszerzés tavaly ősszel sikeres volt, de ez a beruházás is még csak az engedélyezési tervek elkészítésénél tart.  

Levélben megkérdeztük a CATL-t, hogy mikortól lenne szükségük az eddigi ivóvízmennyiség másfélszeresére, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ugyancsak levélben fordultunk a Nemzeti Vízművek sajtóosztályához, hogy az információink megerősítése mellett adjanak választ arra is, hogy a kínai akkugyár vízfogyasztásának megnövelése mennyiben veszélyeztetheti a debreceni lakosság vízellátását. Az NV Zrt. vezérigazgatója azonban mostanáig erre sem reagált.  

Már három éve kiderült, hogy átverik a debrecenieket

Emlékezetes, hogy az Orbán-kormánytól a kínai sajtó szerint több mint 300 milliárd forintos támogatáshoz jutott CATL vízfelhasználásának mértéke már az építkezés megkezdése előtt komoly vita tárgya volt Debrecenben. 2023-ban ugyanis nyilvánosságra került egy olyan tanulmány, ami szerint a déli ipari parkban a CATL akkugyár teljes felfutását követően átlagosan napi 42 500 köbméter lesz a vízfogyasztás, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is. 

A tanulmány azt is megjegyezte, hogy emiatt vízbeszerzési fejlesztésekre lesz szükség, amikor ugyanis az ipari park cégei 60 ezer köbmétert fogyasztanak majd, az a város lakossági fogyasztásával együtt közel kerül a Debreceni Vízművek kútjainak maximális teljesítményéhez.

A debreceni önkormányzat által felkért szakértő cég 186 oldalas tanulmánya 2023. január 30-án kikerült a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapjára is, majd három nap múlva eltüntették - vette észre akkor a 24.hu. Hiába tiltakozott emiatt több környezetvédő és civil szervezet, Debrecen fideszes polgármestere, Papp László később is azt állította, hogy hazugság a 40 ezres szám, mivel szerinte a déli ipari park összes cégének a vízfogyasztása nem fogja meghaladni a napi 24 ezer köbmétert.

Három év kellett tehát ahhoz, hogy kiderüljön, mégis az Enviro-Expert Kft. tanulmánya állt közelebb az igazsághoz, hiszen már egyedül a CATL napi 33 ezer köbmétert használna fel, és a körülötte felépült többi gyárral, például a szintén kínai Semcorp akkumulátorfólia-gyárával még nem is számoltunk. Ráadásul a Kontroll birtokába került dokumentumok szerint a TRV Zrt. az idei nyári hónapokra 30 ezer köbméterre prognosztizálta a lakosság napi vízfogyasztásának mértékét Debrecenben. 

A kormány megint megtesz mindent a kínaiak kedvéért

Mindeközben a Karmelitában valószínűleg végig tisztában voltak azzal, hogy a Debrecen határában felépült kínai akkugyárak jóval több vizet használnak majd fel, mint amit a cívisváros polgármesteri hivatalának propaganda-anyagai hirdettek. 

Elsőként a Debreciner hívta fel a figyelmet arra még tavaly, hogy a kiszáradóban lévő nagyerdei Békás-tó és az erdőspusztai tavak évek óta beígért megmentése helyett a kormány végül inkább úgy döntött, az úgynevezett Civaqua-program keretében a kínai EVE Power akkumulátorgyárnak otthont adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe, valamint a CATL körül elterülő Déli Gazdasági Övezetbe finanszírozza a Tisza vizének eljuttatását a Keleti-főcsatornából. Ebből hígítanák majd fel az akkugyárak „szürkevizét”.

Az Orbán-kormány rendíthetetlen elkötelezettségét jelzi az akkuipar támogatása mellett az is, hogy hétfő este megjelent a Magyar Közlönyben egy rendelet, ami keddi hatállyal kiemelt beruházássá nyilvánította a „Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósuló egyes víziközműinfrastruktúra-fejlesztéseket”.

A kormányrendelet alapján a debreceni A-I szennyvízátemelő és a mögöttes szennyvízhálózat, a város ivóvíz-háttérinfrastruktúrájának, valamint a szennyvíztisztító telep és a szennyvízelvezető hálózat, illetve Debrecen város technológiai vízellátásának fejlesztéséhez szükséges beruházásokat kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. 

A kormányrendelet egyébként azután jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kérdéseinket elküldtük a Nemzeti Vízműveknek, az illetékesek tehát már sejthették, hogy a CATL megnövekedett vízigénye hamarosan sajtónyilvánosságot fog kapni. 

A Tisza-kormány még felülvizsgálhatja az engedélyeket 

Az Orbán Viktor által jegyzett rendeletben rögzítették azt is, hogy a beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő maximum 30 nap lehet. A beruházásokkal összefüggő szakhatósági eljárások ügyintézési határideje pedig mindössze 15 nap.

Így tehát a többi közt például az építésügyi, a környezetvédelmi, a vízügyi és vízvédelmi, a területrendezési, a talajvédelmi és a közegészségügyi engedélyeket is egy hónapon belül ki kell adniuk az illetékes hatóságoknak annak érdekében, hogy a beruházások előkészítése, megvalósítása és használatbavétele mielőbb megtörténhessen. Magyarul: annak érdekében, hogy a debreceni akkugyár vízigényének teljesítése elől elhárulhassanak azok az akadályok, amelyeket információink szerint a Nemzeti Vízmű vezérigazgatója néhány nappal korábban a kormány befektetési ügynöksége felé is jelzett.

A Kontroll által megkérdezett vízügyi szakember szerint azonban ilyen rövid idő alatt egyik engedélyhez szükséges hatástanulmány sem bírálható el szakszerűen. Ezért egy kormányváltás még keresztülhúzhatja a kínaiak terveit, a Tisza Párt kormányprogramjában ugyanis szerepel egy olyan új szakhatóság felállítása, amely az összes magyarországi akkumulátorgyár eddigi engedélyeit felülvizsgálhatja majd.

Fotó: CATL