Évek óta eredménytelenül nyomoz egy jegybanki vesztegetés ügyében az AH és az NNI

Négy éve nyomoz az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Nyomozóiroda egy jegybanki vesztegetés ügyében. Egy szoftvercég tulajdonosa megelégelte, hogy 2022 óta nem történt előrelépés az általa jelentett történetben, ezért most a nyilvánosság elé állt. Miután Kurucz Attila cége, a Nuage Kft. leszerződött a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó KELER Zrt.-vel, közölték vele, hogy nem dolgozhat „ingyen”: a nyereség 75 százalékát vissza kell juttatni. Mindezt nyomozati jegyzőkönyvek, több órányi hangfelvételek támasztják alá, és egy független forrás is megerősítette.

Súlyos problémával szembesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017-ben. Az MNB-hez tartozó KELER Központi Értéktár Zrt. (KELER) addigra már közel négymilliárd forintot költött el a BANKS nevű értékpapír-kiegyenlítési rendszerre. Erre azért volt szükség, mert a régi rendszer az OPEN, elavult volt és nem teljesítette az egységes európai értékpapír-elszámolási rendszer uniós előírásait.

A KELER biztosítja – egyszerűen fogalmazva – azt Magyarországon, hogy ha valaki értékpapírt és részvényt vesz vagy ad el, az üzlet valóban megtörténjen, a papír megérkezzen a vevőhöz, a pénz pedig az eladóhoz. Sokan nem tudják, de aki Magyarországon értékpapírt vásárol bármely banknál, vagy pénzügyi szolgáltatónál, a KELER-en keresztül végzi el a tranzakciót. Az OPEN folyamatos fejlesztéseken esett át és a napi egyszeri tranzakciós jóváhagyástól fokozatosan jutott el a 2-4 óránkénti jóváírásig. Az azonnali teljesítésre azonban képtelen volt.

A KELER 2017 februárjában csatlakozott az egységes európai értékpapír-elszámolási rendszerhez, de hamar kiderült, hogy az OPEN leváltására tervezett BANKS teljesen alkalmatlan a feladatra. A rendszer legnagyobb hibája az volt, hogy nem felelt meg az azonnali teljesítés követelményeinek, és a Kontroll információi szerint „alapjaiban elhibázott tervezésre épült”.

A KELER ezután külső partnerek segítségét kérte, és többek között megkeresték Kurucz Attilát szakértőt, akinek a cége 2009 óta szoftverfejlesztéssel foglalkozik, és sok hazai pénzintézetnek volt a beszállítója. Arra kérték, hogy csapatával nézze meg a BANKS-et, hogy mit lehet vele kezdeni.

A Nuage Kft. miután átvilágította a rendszert, Kurucz arra a megállapításra jutott, hogy menthetetlen a projekt. A KELER-ben arra is megkérték, hogy csatlakozzon a hamarosan Mumbaiba tartó küldöttséghez, aminek az a feladata, hogy a BANKS-et lefejlesztő indiai TATA mérnökeivel áttekintsék a helyzetet és megoldási javaslatokat tegyenek. Kurucz nem élt ezzel a lehetőséggel.

Azzal érvelt, hogy a projektet nem „lehet hegesztgetni, alapjaiban elhibázott konstrukció”, egy teljesen új rendszert kell felépíteni, csak az fog az azonnali teljesítés kritériumainak, a piaci és az EU igényeinek megfelelni. A küldöttség végül nélküle utazott el Indiába, miután visszatértek, a szakértői csapat is arra az álláspontra jutott, hogy a BANKS-projekt menthetetlen.

A projekt csődje miatt a KELER menedzsmentjét 2017 szeptemberében leváltották.

Információnk szerint 4-4,5 milliárd forintnyi közpénzt égetett el a KELER a BANKS fejlesztésére. Az MNB-s cég 2017-es beszámolójában 3,34 milliárd forintos értékvesztést könyveltek el.

A vezetőváltásról szóló rendkívüli közgyűlésről akkoriban a Portfolio.hu is beszámolt. A vállalatot 14 évig irányító vezérigazgató, Dudás György közös megegyezéssel távozott a társaságtól, a tisztségét Mónus Attila vette át, munkáját új felsővezetők segítették. Az informatikáért Tóth János igazgatóként és dr. Horváth Károly igazgatóhelyettesként felelt.

„Horváth Károly volt az, aki a legelején megértette, hogy az általunk írt stratégiai anyag, ami kiváltja a BANKS-et és az OPEN-t, valamint a KELER-nek egy saját tulajdonú rendszert biztosít, ez a valódi megoldás a problémára” – mondta Kurucz, aki hozzátette: Horváth azt is jelezte, hogy nagyon sok érdekellentétbe fog Kurucz ütközni, ha ezt prezentálja az igazgatóságnak.

Hamarosan elkészült egy részletesen kidolgozott stratégia, amely lépésről-lépésre tartalmazta a fejlesztés menetét, és a régi rendszerek kiváltását. A KELER a saját „királyi beszállítóival” szerette volna a Nuage Kft. által kidolgozott stratégiát megvalósítani, de hamar kiderült, hogy ezek a cégek nem tudják leszállítani a terméket. Így a KELER végül megbízta a Nuage Kft.-t, hogy valósítsa meg a terv szoftverfejlesztési részeit, és gondoskodjon addig is az OPEN zavartalan üzemeltetéséről.

„Sokan meglepődtek, hogyan sikerült a megbízást megkapni, ekkor még nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget, egyszerűen csak hatalmas szakmai sikernek tartottam” – mondta Kurucz. 

„Kidolgoztunk egy hároméves fejlesztési stratégiát, 3,5 milliárd forintos büdzsével, amelynek a végeredménye egy EU-s előírásoknak megfelelő teljes és saját rendszer” – mondta a Kontrollnak Kurucz Attila. (A BANKS a TATA tulajdonában maradt volna, míg a Nuage fejlesztése a KELER tulajdonába került).

A KELER Zrt. 2017 végén szerződött le a Nuage Kft.-vel először az elemzésre, átvilágításra, majd később a fejlesztésre. Kurucz szerint miután meggyőződtek a cége szállítási képességéről, vagyis, hogy valóban magas színvonalon képes a feladatokat ellátni, Tóth János a KELER informatikai igazgatója 2018 év elején jelezte Kurucz Attilának, hogy kellene találkoznia egy emberrel.

Ő volt Burján Richárd. Azt mondta, hogy az MNB és leányvállalatinál nem lehet bent valaki anélkül, hogy nem fizet. Burján először meg akarta venni a céget, majd azt „javasolta”, hogy hozzanak létre egy leányvállalatot Nuage Solutions Kft. néven, 75-25 százalékos tulajdoni hányaddal, különben nem maradhat a KELER-nél Kurucz, és előbb-utóbb kötbérezni fogják a cégét, illetve nem fizetik ki már az elvégzett munkát sem, továbbá megígérte, hogy ha megalakul a leánycég, akkor „nem bántják” a Nuage Kft.-t.

„Lényegében megzsaroltak, hogy nem fogom tudni fizetni az embereimet és bebukom a cégemet. Megkérdezte, hogy el tudok-e képzelni egy háborút, amelyben csak veszíthetek” – mondta Kurucz Attila, aki ekkor már nem tudott kiszállni a projektből, mert a szerződése miatt szállítási felelőssége és nagyobb összegű kintlévőségei voltak.

Az új cég 2018-ban megalakult, a Nuage Solutions Kft.-ben 75 százalékos tulajdonos lett Burján Richárd, Kurucz pedig a Nuage-on keresztül 25 százalékos tulajdoni hányadot kapott. A két cég között keresztelszámolás volt, a KELER-től származó nyereséget át kellett folyatni a Nuage-től a Nuage Solutions-be. És ezt Burján és Tóth rendszeresen ellenőrizte: pontos kimutatásuk volt arról, hogy a KELER mennyit utalt. Kuruczék dolgoztak, miközben a KELER-es pénzek folyamatosan áramlottak az anyavállalattól a leánycég fele.

Nem csak a nyereségből kivett osztalék, amit az adózott eredményből vettek ki (ez látható a második grafikonon) landolt a Nuage Solutions többségi tulajdonosánál, más módon is milliókhoz jutott: Burján Richárd és Tóth János különböző cégeken keresztül beszámláztak a Nuage-hoz és a Nuage Solutions-höz is. Ezek a cégek Tóth és Burján családtagjaihoz köthető vállalkozások voltak.

Kurucz Attila elmondása szerint fejenként több tízmillió forintot fizetett ki tanácsadás címszó alatt, holott valódi tanácsadói tevékenységet nem végeztek.

A „harmonikus üzleti kapcsolat” 2020 tavaszáig tartott, ekkor állították a szőnyeg szélére a jegybankban Nagy Mártont, az MNB alelnökét. A hivatalos magyarázat szerint „más fontos vezetői megbízatása miatt” mondott le Nagy Márton 2020. május 28-án az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöki posztjáról. Nagy Márton távozásával egyidőben Tóth János informatikai igazgatónak is elvették a kizárólagos aláírási jogát. (Nagy Márton a KELER Zrt. igazgatósági tagja is volt, ez a pozíciója júniusban szűnt meg).

A következő másfél évben a szoftver elkészült, de Kurucz elmondása szerint Burjánék próbálták titkolni, hogy háttérbe szorultak, és egyre több pénzt követeltek tőle. Sőt, Burján 2021-ben formálisan kiszállt a cégből, de informális befolyását továbbra is fenntartotta. Kurucz Attila elmondása szerint azzal fenyegette, hogy a kapcsolatrendszerén keresztül keresztbe tesz neki, ha nem fizet.

Új vezér érkezett 2020 júliusában, miután a KELER igazgatósága Demkó-Szekeres Zsoltot nevezte ki a KELER Zrt. vezérigazgatójává. „Ő pedig olyan magasról érkezett, hogy végképp nem tudtak vele mit kezdeni” – mondta Kurucz, aki szerint ezután már nem volt közvetlen ráhatásuk a történésekre. „Maradt az egyre agresszívabb követelőzés, mert titkolniuk kellett, hogy Tóth már nem írhat alá, miközben elmérgesedett a viszony a 75 százalék mögött álló emberek között” – mondta Kurucz.

A KELER új vezetése eközben arra koncentrált, hogy a Nuage Solutions munkavállalóit átcsábítsa a KELER-hez. Kötbérezés és különböző okokra hivatkozva visszatartottak néhány számla kifizetését. 

„Ekkor értettem meg, hogy Horváth Károly akkori igazgatóhelyettes mire gondolt, amikor arra figyelmeztetett, hogy az állami szférában az IT-beszerzéseknél nem csak a szakmai, hanem egyéb érdekek is érvényesülnek” – mondta Kurucz.

2021. december 6-án elkészült a szoftver, és élesedett az új értékpapír-elszámolási motor. Demkó-Szekeres Zsolt a Portfolion dicsekedett az új rendszerrel. Egy volt MNB-s, magas beosztású vezető azt mondta a Kontrollnak, hogy a Nuage volt karrierje alatt az egyik legjobb beszállító, amivel találkozott.

„Az egyetlen szoftverfejlesztési projekt, ami abszolút sikerrel végződött. A Nuage profi szakemberekkel egy probléma nélkül működő rendszert hozott létre” – fogalmazott. A projekt végére a KELER kockázatelemzői jelezték, hogy gond lehet a Nuage Solutions Kft.-vel. Nem értették, hogy miért hozott létre a Nuage egy leánycéget, mi szükség van erre.

„Abban, hogy kötbérezték a céget Kurucz Attilának is felelőssége van” – tette hozzá. Kurucz Attila a KELER több kérdésére, felvetésre nem válaszolt, emiatt is maradtak kifizetetlen számlák, hiszen az egy komoly figyelmeztető jel (red flag) a kockázatelemzőknél, ha az ügyvezető nem elérhető. Ezzel kapcsolatban Kurucz annyit mondott, hogy idegileg nagyon rossz állapotban volt, kórházba is került, mert „Burján és társai teljesen kikészítették, fenyegették”.

Arra a kérdésünkre, hogy a KELER igazgatótanácsa tudhatott arról, hogy a Nuage Kft. leánycéget hozott létre, forrásunk azt válaszolta, hogy igen. A KELER-nél, mint köztulajdonban álló cég, a végső tulajdonosokat is meg kell nézni, és egy bizonyos összeghatár felett a KELER-es szerződéseket az igazgatóságnak is jóvá kell hagyni.

A KELER-nek végül 2022-ben – miután 2021 decemberében sikeresen vizsgázott a szoftver – már nem volt szüksége a Nuage-ra, több kifizetést visszatartottak, és mivel Kurucz Attila nem tudott fizetést adni a munkavállalóinak, megnyílt a lehetőség arra, hogy a KELER a kulcs fejlesztőmérnököket átcsábítsa magához.

„Burján és Tóth eközben továbbra is követelőzött, az utolsó fillért is ki akarták szedni a cégből, miközben a KELER abban volt érdekelt, hogy minél kevesebbet fizessen nekünk” – mondta Kurucz, aki ekkor kereste meg az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH). Az AH az egyik polgári titkosszolgálat, amelynek feladatai közé tartozik a „gazdaságot veszélyeztető, valamint a pénzügyi rendszer működésére kockázatot jelentő személyekkel és törekvésekkel szembeni fellépés”.

2022-ben az AH emberei egy budai étteremben találkoztak Kurucz Attilával, aki elmesélte az egész történetet. A titkosszolgák egyedül Nagy Márton említésekor jöttek zavarba. „Ez is a Marci? Ezt nem hiszem el!” – mondta az egyik titkosszolga. Ezt követően még kétszer találkozott az AH embereivel, 2023-ben a Vörösmarty tér egy védett lakásában, majd a szervezet székhelyén, a Fehérvári út 70. szám alatt 2024-ben, ahol hangfelvételeket is átadott a titkosszolgáknak, akik akkor öten voltak jelen.

„Azt kérték tőlem, hogy semmiképpen se forduljak a sajtóhoz, mert azzal akadályozom a nyomozást” – mondta Kurucz Attila.

Ezzel párhuzamosan 2022-ben Demkó-Szekeres Zsolt, a KELER vezérigazgatója menesztette Tóth Jánost és fel is jelentette a Nemzeti Nyomozóirodánál. Az NNI háromszor hívta be Kurucz Attilát tanúként, 2025 márciusában, szeptemberében és 2026 márciusában. Kurucz ahogy az AH-nak úgy az NNI-nek is kitálalt, elmondta, hogyan kellett a pénzt áttolni a leánycégekbe, illetve Burján és Tóth kire hivatkozott, amikor fenyegették, sőt a nyomozóknak is átadta ugyanazokat a hangfelvételeket, mint az AH-nak.

Ekkorra már Kurucz Attilának több tízórányi hangfelvétele gyűlt össze. Ezeken Tóth János és Burján Richárd többször hivatkoznak nagy emberekre, akit Marcinak vagy Dúvadnak hívtak.

Megkerestük az AH-t, az MNB-t és a KELER-t, de nem válaszoltak. Az Országos Rendőrfőkapitányságon megerősítették, hogy az NNI még mindig nyomoz az ügyben. Megkerestük Nagy Mártont is a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán keresztül. Az NGM sajtóosztályán elmondták, hogy a miniszter nem tud az NNI nyomozásról. Az NGM sajtóosztálya azt is írta, hogy Nagy Mártonnak „soha semmilyen köze nem volt” a Nuage Solutions Kft.-hez.

Tóth János nem volt elérhető telefonon, az Opten céginformációs rendszer alapján hozzá és családtagjához köthető emailcímén keresztül kérdéseket küldtünk, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.

Burján Richárdot telefonon értük el, azt mondta, hogy ő nem tud az NNI-s nyomozásról, nem is hallgatták meg tanúként a rendőrök. Azt is elmondta, hogy a Nuage Solutions Kft.-nek nem volt 2021-től a tulajdonosa. Burjánnal hosszan beszéltünk telefonon, kifogásolta azt a kijelentést, hogy a KELER-től származó Nuage-os bevételt a Nuage Solutions Kft.-n keresztül kellett átfolyatni.

Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy a Nuage Solutions Kft. milyen egyéb tevékenységet folytatott és milyen más bevételre tett szert az anyacég utalásain kívül. Azt is elmondta, hogy a cég nemcsak egy szerződés teljesítésére jött létre, tervben volt egy fizetéstechnológiai szoftver fejlesztése is, amelyre több százmillió forintot költöttek, de végül ezt nem koronázta siker. Burján elmondása szerint semmi törvénytelen nem történt, a szoftverek elkészültek, a munkát elvégezték a KELER-nek. A Nuage és a Nuage Solutions Kft. ellen 2022-ben felszámolás indult.