Változás közeleg? Borókai Gábor szerint nehéz évek várnak Magyarországra

Fokozott társadalmi feszültség, gyengülő belső dinamika és súlyos gazdasági kihívások – Borókai Gábor egy pódiumbeszélgetésen arról beszélt, hogy szerinte nő az esélye a politikai változásnak Magyarországon, de a következő ciklus bárhogyan alakul is, rendkívül nehéz lesz.

Borókai Gábor, az első Fidesz-kormány egykori kormányszóvivője egy keddi beszélgetésen arról beszélt, hogy ma már nagyobb valószínűséget lát a politikai változásra, mint a jelenlegi hatalom pozícióinak megőrzésére. Úgy véli, az ország előtt álló időszak azonban minden forgatókönyv szerint komoly kihívásokat tartogat.

A beszélgetés során hangsúlyozta: a jelenlegi közéletet erős érzelmi megosztottság jellemzi. Szerinte a társadalom két fele kölcsönösen egymást tekinti veszélyforrásnak, ami hosszú távon nem vezet jó irányba. Úgy látja, az egyik oldal a másikat külső – például orosz – befolyás alatt állónak tartja, míg a másik oldal hasonlóképpen gondolkodik az ellenzékről, csak más szereplők mentén.

Borókai külön kitért arra is, hogy Magyar Péterben olyan politikai karaktert lát, amely bizonyos szempontból emlékezteti arra a vezetői típusra, amely korábban meghatározó volt a Fidesz felemelkedésében. Szerinte az ilyen erős, ösztönös politikai képességekkel rendelkező szereplők komoly hatást tudnak gyakorolni a politikai térre.

A jövő kilátásait illetően úgy fogalmazott: a következő négy év különösen nehéz lehet, amit több tényezővel magyaráz. Ide sorolta a költségvetési helyzetet, a gazdaság állapotát, a társadalmi morál válságát, valamint a polgárosodás hiányát.
Utóbbit különösen súlyos problémának nevezte. Szerinte a társadalom gondolkodásában még mindig erősen jelen van egyfajta államközpontú szemlélet, amely az egyéni felelősséget háttérbe szorítja. Példaként említette az egészségügyi ellátáshoz és a nyugdíjrendszerhez való viszonyt, ahol sokan nem saját hozzájárulásként, hanem kívülről érkező juttatásként tekintenek ezekre.

Borókai felidézte a „polgári Magyarország” eszméjét is, amelyet korábban valós és megvalósítható célnak tartott. Úgy véli azonban, hogy az ehhez szükséges stratégiai gondolkodás idővel meggyengült, és a politikai működés egyre inkább egy központi szereplő köré szerveződött.

Ennek következményeként ma már nehezen képzel el jelentős változást a kormánypárton belül külső kezdeményezés nélkül. Szerinte az alulról jövő kezdeményezések háttérbe szorultak, és sokan inkább felülről várják az iránymutatást.
A politikai mozgósítás jelenlegi formáit illetően is kritikát fogalmazott meg. Úgy látja, egyes kezdeményezések inkább látszatjellegűek, és nem feltétlenül tükröznek valódi társadalmi aktivitást. Ezzel szemben az ellenzéki oldalon szerinte erőteljesebb és spontánabb részvétel tapasztalható.

Összességében Borókai úgy látja: akár marad a jelenlegi hatalom, akár változás következik be, az ország előtt álló időszak komoly kihívásokat tartogat, amelyek kezelése minden politikai szereplő számára komoly próbatétel lesz.