Nem mond le Sulyok Tamás köztársasági elnök

Hiába szólította fel Magyar Péter a távozásra, Sulyok Tamás nem készül lemondani: a Sándor-palota válasza szerint az államfő jogállását az Alaptörvény szabályozza. Ez azt jelenti, hogy leváltása csak az Alkotmánybíróság ellenőrzése mellett lehetséges – így a Tisza kétharmados többségére támaszkodva akár alkotmánymódosítás oldhatja fel a kialakult helyzetet.

Magyar Péter, a választásokon kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy mondjon le hivataláról. A pártvezető szerint az államfő nem független szereplője a magyar közjogi rendszernek, hanem a Fidesz hatalmi gépezetének terméke, aki hivatalában is ennek megfelelően járt el. Magyar állítása szerint az elmúlt években a kormánypárt „megszállta” a kulcsfontosságú intézményeket – az Alkotmánybíróságtól a Kúrián át az ügyészségig –, és ebbe a sorba illeszkedik a köztársasági elnöki pozíció is.

A Tisza Párt elnöke már a kampányban világossá tette: győzelmük esetén leváltják a Fidesz által kinevezett vezetőket. Érvelése szerint a választók ennek tudatában adtak felhatalmazást a pártnak, így politikai értelemben egyértelmű az elvárás a közjogi rendszer átalakítására.

Sulyok Tamás a választás lezárulta után értékelte a részvételt.

„A rekordmagas részvétel kétségbevonhatatlanul igazolja a magyarországi demokrácia erőteljes működését. A választás eredménye – bármi lesz is az – legitim felhatalmazást fog jelenteni arra vonatkozóan, hogy a következő időszakban milyen irányba tartson Magyarország” – fogalmazott.

A Kontroll kérdésére, hogy az államfő saját szavaiból következően lemond-e hivataláról, miután Magyar Péter erre felszólította, a Sándor-palota írásban reagált. A válasz azonban nem tartalmazott egyértelmű állásfoglalást a lemondásról.

A köztársasági elnöki hivatal közleményében arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény pontosan meghatározza az államfő feladatait a választások utáni időszakban. Eszerint az elnöknek 30 napon belül össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését, és javaslatot kell tennie a miniszterelnök személyére. Emellett egyeztetéseket kezdeményez az új parlamentbe jutó pártok vezetőivel, és az alkotmányos szokásoknak megfelelően jár el.

A köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény szintén egyértelműen szabályozza – írták.

A válasz lényegében az Alaptörvényre mutat vissza, konkrét vállalást azonban nem tesz a lemondásra. Ez politikai olvasatban azt jelenti: Sulyok Tamás nem készül önként távozni.

A jelenlegi jogi keretek között a köztársasági elnök leváltása nem egyszerű. Az Alaptörvény szerint az eljárást parlamenti képviselők kezdeményezhetik, a felmentéshez pedig kétharmados többség szükséges. A folyamatban az Alkotmánybíróság is szerepet kap, amely vizsgálja, fennállnak-e a leváltás jogi feltételei. Ez különösen érzékeny pont, mivel ezt az intézményt is a Fidesz által kinevezett szereplők dominálják.

A helyzet így két irányba mutat: vagy elhúzódó jogi és alkotmányos vita következik, vagy a Tisza Párt él a kétharmados többségével, és alkotmánymódosítással teremti meg az államfő leváltásának politikai feltételeit.