Hivatalosan is elbukott a kormány: kiderült, hogy uniós jogot sért a melegeket pedofilokkal összemosó törvény

Pert bukott az Orbán-kormány. Az Európai Unió Bírósága kedden meghozott ítélete szerint a magyar állam megsértette az uniós jogi kötelezettségeit, a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló magyar törvénnyel. Kiderült, hogy a szóban forgó magyar szabályok megsértik az EU Alapjogi Chartáját és az alapszerződések uniós értékeket kimondó részét is, pedig ezek kötelező jellegűek. 

Az Európai Unió Bíróságának keddi ítélete szerint a magyar állam megsérti az uniós jogi kötelezettségeit a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló magyar törvénnyel. A magyar állam által életbe léptetett szabályok az EU Alapjogi Chartájával és az alapszerződések uniós értékeket kimondó részével egyáltalán nem egyeztetők össze - írja a Telex.

Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást az úgynevezett melegellenes törvény miatt. Az eljárás, amit az uniós jog kései vagy rossz alkalmazásra, esetleg tudatos megsértésére vezettek be, két kör oda-vissza levelezéssel indul, de mivel ez most nem járt semmiféle eredménnyel, ezért az uniós testület 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU bíróságához.

Az Európai Bizottság azt kérte, legyen megállapítva, hogy a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket. A testület szerint három szinten is így tettek: a szolgáltatások belső piacára vonatkozó elsődleges és másodlagos jognál, az általános adatvédelmi rendeletnél, az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt több alapjognál, valamint az EU kvázialkotmányába, az alapszerződésekbe foglalt cikknél, ami az uniós alapértékeket mondja ki.

A perhez tizenhat csatlakozott a másik 26 tagállami kormány közül. Az általában az ítélet megelőlegezését végző főtanácsnoki indítvány tavaly azt javasolta, hogy a bíróság állapítsa meg: a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott, és a testület mondja ki az alapértékekről szóló cikk különálló megsértését is.

A bírósági közlemény szerint a kereset valamennyi jogalapnál megalapozott.

A tagállami hatóságok egyéni hatáskörben mérlegelhetik, milyen tartalmak károsíthatják a kiskorúak fejlődését, de ezzel együtt sem lehet nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmazni. Itt „nem ez a helyzet áll fenn”, a megbélyegzés „összeegyeztethetetlen a pluralizmuson alapuló társadalomban a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmából fakadó követelményekkel”, a kiskorúakat ilyen megkülönböztetés nélkül is megfelelően lehet védeni a bíróság szerint.

Az elfogadott módosítások „különösen súlyos beavatkozást jelentenek” számos, az alapjogi chartával védett jogba, például a magán- és családi élet tiszteletben tartásába. Megbélyegzi és a társadalom szélére taszítja a nem heteroszexuális embereket, „kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére.

A módosító törvény címe összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben.” 

Az emberi méltósághoz való jogot sérti, hogy egy csoportot „kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat.”

A bíróság „első alkalommal állapítja meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó” alapszerződési rész „különálló megsértését”.

A tárgyalt módosítások „olyan összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, amely nyilvánvalóan és különösen súlyosan sérti a nem ciszgender – köztük a transznemű – vagy nem heteroszexuális személyek jogait, valamint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit”.

A bíróság szerint a törvény ellentétes az EU saját identitásával, így a magyar kormányzat „a törvény elfogadásának igazolásaként nem hivatkozhat eredményesen a nemzeti identitására”. (A testület nem tette hozzá, de az uniós jog elsőbbségéről sok évtizedes vita van az uniós bíróság és számos nemzeti alkotmánybíróság között, utóbbiak egy alkotmányos „magra” vagy identitásra szoktak hivatkozni. 

Ha a magyar állam nem módosít a jogszabályon, akkor újabb per jöhet, ami már a pénzbírságot fogja tárgyalni. Mindegy, hogy azt kifizetné-e vagy sem, utóbbi esetben büntetőkamattal együtt levonnák az uniós támogatások kifizetéseiből, mint a menekültjogi huxitnál.

Kép: AP/Youtube