Mi legyen a Karmelita kolostor sorsa Orbánék után?

A Miniszterelnöki Hivatal tervezett kiköltözése után többféle jövőkép is körvonalazódik a budai Várban található Karmelita kolostor számára. A lehetséges funkciókról Zoboki Gábor építész beszélt, míg a nyilvános megnyitás ötletét Zsuppán András újságíró vetette fel.

Az Építészfórum által ismertetett megszólalásban Zoboki – a Karmelita átalakítását jegyző Kossuth- és Ybl-díjas építész – a Klubrádiónak és a Falanszter blognak arról beszélt, hogy az épület adottságai rendkívül sokrétű hasznosítást tesznek lehetővé. A kolostori, „cellás” terek irodai vagy akár szállásfunkciókra is alkalmasak, míg a nagyobb termek konferenciák, bálok vagy koncertek helyszínei lehetnek. Szerinte a legkézenfekvőbb egy állami rendeltetésű találkozóhely, konferenciaközpont vagy akár „nemzeti bálterem” kialakítása lenne, amelyhez jelentős átalakításra nincs szükség.

Az építész úgy fogalmazott: a Karmelita „magas rezgésszámú” épület, kivételes adottságokkal és panorámával, amely méltó lehet akár kiemelt állami funkciók befogadására is. Felvetette, hogy helyet kaphatna benne például az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal vagy más jelentős intézmény, de kormányzati vendégházként is működhetne. Utóbbi kapcsán megjegyezte: jelenleg nincs megfelelő színvonalú állami vendégház, miközben a Karmelita erre is alkalmas lenne.

Zoboki szerint az épület multifunkcionális használata különösen indokolt, mivel olyan eseményeknek adhatna otthont, amelyek egyszerre kulturálisak és közösségiek – „ahol van evés, kiállítás, konferencia” –, ilyen komplex térből pedig kevés van Budapesten.

Ezzel szemben a Válasz Online újságírója, Zsuppán András más megközelítést képvisel.Szerinte a legfontosabb lépés az épület és környezetének megnyitása lenne a nyilvánosság előtt: a jelenlegi kordont és rácsokat el kellene bontani, hogy a belső udvar és a dunai terasz ismét szabadon látogathatóvá váljon.

Zsuppán úgy véli, a mintegy 16 milliárd forintos felújítás után a józan megközelítés az lenne, ha nem újabb jelentős átalakításokban gondolkodnának, hanem az épület meglévő funkcióira építenének. Az egykori templomtér – amelyet már hangversenyteremmé alakítottak – szerinte továbbra is jól működhet koncerthelyszínként, míg a többi épületrészben államigazgatási funkciók maradhatnának.

Felvetette, hogy ide költözhetne például egy új állami hivatal, vagy a Köztársasági Elnöki Hivatal egyes egységei is. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy egy demokratikus működésű országban nincs indok arra, hogy egy hétköznapi állami intézmény elzárt, kordonokkal védett térben működjön.

Fotó: Wikipédia