Közmédiás dolgozók: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.”

MTVA székház // Forrás: Média1

„Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal” – ismerős lehet a mondat, de ez nem Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének részlete, hanem egy volt MTVA-s dolgozó gondolatmenetének eleje. Így folytatódik: „hazudtunk minden hullámhosszon.” A Partizán videósorozatot indít, hogy feldolgozza a közmédia elmúlt 16 évét. Az első részben négy érintett tálalt ki az állami propaganda működéséről.

A Partizán videósorozatának első négy vendége:

• Nyitrai Kata (1990 és 2017 között dolgozott a közmédiánál számos pozícióban, volt rendezőasszisztens, szerkesztő, riporter, műsorvezető és főszerkesztő is);
• Nagy Eszter Dóra (2006 és 2022 között volt bűnügyi újságíró az állami hírügynökségnél, az MTI-nél);
• P. Ujváry Anna (a Kossuth rádió riportere volt 2014-től 2024-ig);
• és Bereznay István (2025-től máig a hirado.hu vezető szerkesztője).

Nem azért vagy itt, hogy gondolkodj

Nyitrai megmászta a közmédia ranglétráját, így egy idő után szerkesztői értekezleteken találta magát. Elmondása szerint 2010 után „a hatalom beletenyerelt az intézményükbe”. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem a műsorok nézettségéről beszéltek. Inkább arról, hogy Várhegyi Attila, (a Fidesz korábbi pártigazgatójától, aki stratégiai és kommunikációs tanácsadóként dolgozott a köztévénél) mit üzent a vezetőségnek.

Nyitrai Kata, a közmédia korábbi munkatársa // Forrás: YouTube / Partizán

Amikor Nyitrai szakmai alapon ki akarta tenni Rákay Philipet A Dal zsűrijéből, Várhegyi ordítva közölte vele, hogy nem azért fizetik, hogy gondolkozzon, hanem azért, hogy megcsinálja, amit mondanak neki. 

„Ekkor én is megemeltem a hangom. Azt mondta, gond lenne, ha ebben a székben ülve nem gondolkodnék” - mondta A Dal szerkesztője. Arra számított, hogy engedetlensége miatt kirúgják, de végül maradhatott. A műsor továbbra is Rákayval futott.

Tiltott témák

Az MTI 2010-ben került az MTVA ernyője alá. Előtte az ott dolgozó szakemberek jelentős része szerkesztői felügyelet nélkül közölhetett cikkeket. Nagy Eszter Dóra elmondta, hogy ez a második Orbán-kormány megalakulása után megváltozott. Voltak hírek, amiket hiába dolgoztak fel, nem jelentek meg, a külföldi lapszemlék, szakértői- és háttéranyagok eltűntek. Sokan bírálják a közmédiát megjelentetett anyagaik miatt. Nagy szerint az MTI-nél inkább a meg nem jelent cikkeknél keresendő a probléma.

Nagy Eszter Dóra, bűnügyi újságíró, az MTI korábbi munkatársa // Forrás: YouTube / Partizán

Támogatott témák

A 2020-as évekre Nagy Eszter Dóra elmondása szerint már konkrét szerkesztőségi utasítások szóltak arról, mely kormánypárti politikusok Facebook-bejegyzéseit kell kötelezően feldolgozni. Állítása szerint akkor is hírt kellett készíteni ezekből a posztokból, ha azoknak valójában nem volt valódi hírértékük. A kérések Németh Zsolttól, vagyis a „Pitbull” becenéven ismert csatornaigazgatótól érkeztek, amit Bereznay István is megerősített a Partizán műsorában.

Bereznay István, a hirado.hu vezető szerkesztője // Forrás: YouTube / Partizán

Listás befutók

P. Ujváry Anna a 24.hu szemléje szerint elárulta, a közrádiónál híváslistákból dolgoztak: innen tudták, hogyan kivel lehet beszélni, és kivel nem. Ennek az lett az eredménye, hogy „Lomincik és Deák Danik kezdtek nyilatkozni, akik propagandisták és nem szakértők”.

Hozzétette, a migránsválság idején kapott egy olyan feladatot, hogy csináljanak anyagot arról, hogy megugrottak a fegyvereladások a déli országrészen, mert félnek az emberek a migránsoktól. Kiderült, hogy a történetből semmi sem igaz.

„Annyit lehet tenni, hogy bocsánatot kérünk. Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon” – mondta P. Ujváry, aki hozzátette, mai napig nem tud elszámolni lelkiismeretével.

P. Ujváry Anna a Kossuth rádió korábbi riportere // Forrás: YouTube / Partizán

Nem lehetett szemlézni a független lapokat

A volt dolgozók arról is beszéltek, hogy bizonyos témák gyakorlatilag tiltólistára kerültek. A választási kampány idején például a szerkesztőségekben nem lehetett szemlézni a Telexet, a HVG-t, a 24.hu-t, a 444-et, az Átlátszót, a Magyar Hangot, miközben a kormányzati narratívához illeszkedő híreket kiemelten kezelték. 

A megszólalók szerint a közmédia feladata egyre inkább az lett, hogy megerősítse a kormány politikai üzeneteit, valamint negatív képet alakítson ki az ellenzékről és a külföldi szereplőkről. 

A riportban többen is úgy fogalmaztak: a közmédia működése évek alatt teljesen elveszítette közszolgálati jellegét. A szerkesztők és riporterek egy része alkalmazkodott az új rendszerhez, mások azonban fokozatosan elhagyták a pályát vagy a szerkesztőségeket. A megszólalók szerint a félelem és az öncenzúra mindennapossá vált, sokan pedig attól tartottak, hogy ha szembemennek az elvárásokkal, ellehetetlenülnek szakmailag. 

A közmédia helyzete a 2026-os választások után ismét központi politikai témává vált. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer „hazugsággyárként” működik, és egy új médiatörvénnyel, valamint független médiahatósággal alakítanák át az állami médiát. Nem sokkal a választás után több mint kilencven MTI-s újságíró is levelet írt a vezetésnek, amelyben a szerkesztői autonómia helyreállítását követelték.