Az első lépés az „orbáni mélyállam” lebontásához

Az alapítványokba kiszervezett állami vagyon visszaszerzését is célozza a Tisza Párt első Alaptörvény módosítása. A NER az elmúlt öt évben ezermilliárdokat bízott saját kádereire a kekva-rendszerrel, amely kifizetőhelyként is működött. A kekvák működésének átláthatóvá tétele sürgető ügy, ez ugyanis a blokkolt uniós pénzek feloldásának egyik feltétele.

Szentkirályi Alexandra, Áder János, Lázár János, Semjén Zsolt, Orbán Balázs. Nemcsak az közös bennük, hogy fideszes politikusként a NER-t szolgálták, hanem az is, hogy valamennyien egy-egy kekva – hivatalosan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány - kuratóriumi elnökei. A „kekva-világ” egyik legnagyobb haszonélvezője a Fidesz káderképzőjét, a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány (volt) - élén Orbán Balázzsal, aki a Fidesz kampányfőnökeként „bravúrosan bontotta” le az MCC legfőbb mecénását, a NER-t.

Szentkirályi a Millenáris Alapítvány elnöke, Áder a Kék Bolygóé, a „batidai gróf” a mezőhegyesi ménesbirtok felett is diszponáló Jövő Nemzedék Földje Alapítványé, Semjén „stalluma” pedig az állami pénzből felújított pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyt üzemeltető Polgári Művelődésért Alapítvány. De jutott kekvás pozíció a kultúrharcos Schmidt Máriának és Demeter Szilárdnak, a lakiteleki Hungarikum Liget „álomgyárosának”, Lezsák Sándornak, sőt a plágiumbotrányba belebukott Schmitt Pál volt köztársasági elnök egyik lányának is. 

Az elmúlt években a kekvák jelentették az állami vagyon átjátszásának egyik legfőbb eszközét. A működési modell nem bonyolult: a NER-alapítóként vagy egy már meglévő alapítvány „társutasaként” állami vagyont rendelt változatos jogcímeken a kekvákhoz egy 2021-ben elfogadott kétharmados törvénnyel. Az így bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnal a továbbiakban már nem az állam, hanem a kekva ügyvezető szerve, a kuratórium gazdálkodott. 

Jelenleg kekvák sáfárkodnak az egyetemi vagyon jelentős részével, kekvákhoz került két jövedelmező magyar multi, a Mol, illetve a Richter állami részvénypakettje, és kekváknál landoltak értékes állami ingatlanok vagy cégek, mint a már említett ménesbirtok. Bizonyos kekvák tízmilliárdos apanázst kaptak évente az Orbán-kormánytól, erre példa a propaganda finanszírozásában aktív Batthyány Lajos Alapítvány, amelynek „szponzorációs tevékenységéhez” csak 2025-ben és ’26-ban több mint 40 milliárd forint közpénzzel járult hozzá Rogán Antal minisztériuma. 

Frissen alapított kekva egyébként a Nobel-díjas Krausz Ferenc érdekkörébe tartozó ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány is, amellyel nem sokkal a választások előtt kötött 261 milliárd forintról szóló támogatási szerződést az áprilisban megbukott Orbán-kormány. Ezt a szerződést a Tisza-kormány az első intézkedései között mondta fel.

Többezer milliárd a tét

Az állami vagyon visszaszerzésének és nem mellesleg az „orbáni mélyállam” lebontásának első lépését szolgálja az az indítvány, amelyet a Tisza két jogász szakpolitikusa és országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton (a párt jogi képviselője) és Hantosi István (az parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának elnöke) nyújtott be az alaptörvény módosítására. Ennek 4. cikke kimondja, hogy a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon”, a kekva alapító jogait a kormány gyakorolja, amelynek ebben a minőségében a kekva megszüntetése is jogában áll.

Ha a kormány a megszüntetés mellett dönt, a vagyon visszaszáll az államra. Annak rögzítése, hogy az alapító jogokat a kormány gyakorolja, azért lényeges, mert a jelenlegi szabályozás lehetővé tette az alapítói jogok átruházását a kekvák kuratóriumaira, és ezzel a felhatalmazással az Orbán-kormány élt is, például a Lázár János elnökölte Jövő Nemzedék Földje Alapítvány esetében. Az alapítói jog visszavétele a kormánynak megadja a lehetőséget a jelenlegi kuratóriumi tagok lecserélésére. Arról, hogy hogy a kekva-rendszer egészében megszűnik-e, vagy egyes alapítványok megmaradnak, az alaptörvény módosítására benyújtott javaslat nem tér ki. 

Ugyanakkor ennek nem is az alkotmányban van a helye, hanem az alacsonyabb jogszabályi szintet képviselő kekva-törvényben. Hogy az új kormány ezt a törvényt hatályon kívül helyezi-e, vagy csak módosítja, minden bizonnyal további társadalmi- és politikai egyeztetések kérdése lesz. A Válasz Online összesítése szerint a NER 2-3 ezer milliárd forintnyi vagyont játszott át a kekváknak, amelyek Fidesz-káderek kifizetőhelyeiként is működtek.