Traumaérzékeny kommunikációra szólított fel Kátai Németh Vilmos a gyermekeket érintő ügyek kapcsán

A gyermekeket érintő érzékeny ügyekről szóló tudósítások és online tartalmak készítése során a média és a tartalomgyártók felelőssége kiemelkedő – erre hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Kátai Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter. A politikus öt pontban foglalta össze a traumaérzékeny tartalomkészítés alapelveit, hangsúlyozva az érintettek méltóságának, biztonságának és jogainak védelmét.

A gyermekeket érintő érzékeny témák feldolgozásakor a sajtó és a tartalomgyártók felelőssége különösen nagy – erre hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Kátai Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter. A politikus szerint a traumaérzékeny működés nem csupán szakmai követelmény, hanem erkölcsi kötelesség is.

A miniszter elsőként arra emlékeztetett, hogy a tartalomkészítőknek mindig tisztázniuk kell saját motivációikat.
„A traumaszenzitivitás alapja, hogy nem használod ki és fel a másikat; a célod nem lehet önös érdek” – fogalmazott. Hozzátette: attól, hogy egy adott ügy nagy nyilvánosságot kap, még nem szabad háttérbe szorítani a traumaérzékeny szempontokat.

A második pontban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyeket mindig „traumalencsén” keresztül kell szemlélni.
„Egyszerre figyelj az érintett sérülékenységére, és próbáld megmutatni az erőforrásait” – írta, hangsúlyozva, hogy a rendszerszintű problémák bemutatása szintén a traumaérzékeny látásmód része.
Külön fejezetet szentelt a nyelvhasználat jelentőségének is.

„A szavaknak erejük van. A nyelvhasználat nagyon fontos” – emelte ki. A miniszter szerint kerülni kell minden olyan kifejezést, amely stigmatizálja az érintetteket, vagy azt a látszatot kelti, hogy szerepük lehetett a velük történt bántalmazásban.

„Ne használj megbélyegző, obszcén, durva vagy trágár megfogalmazást, akkor sem, ha tudod, hogy az figyelemfelhívó, és ezáltal akár több emberhez eljuthat a tartalom” – figyelmeztetett.

A negyedik pont a „do no harm”, vagyis a „ne árts” alapelvre épül.

„Az érintett/áldozat/túlélő jólléte alapvető fontosságú. Nem okozhatsz neki kárt” – írta a miniszter. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közönség soraiban más érintettek is lehetnek, akik számára egy-egy ilyen történet felidézheti saját traumáikat.

Ezért fontosnak nevezte a trigger warningok alkalmazását.

„Használj trigger warningot: hívd fel a figyelmet arra, hogy milyen tartalom következik. Segítsd az esetleges érintetteket abban, hogy hova fordulhatnak, ha beszélni szeretnének, ha segítségre van szükségük” – fogalmazott.

Az ötödik pontban az érintettek jogainak és magánéletének védelmét emelte ki.

„Az áldozat magánéletének védelme fontos alapelv, amelynek jóval szélesebb a tartalma annál, mint hogy ne legyen felismerhető” – írta. Hozzátette, hogy az érintetteknek joguk van a megfelelő tájékoztatáshoz, a véleményük kifejtéséhez, valamint ahhoz, hogy a folyamat során ne érje őket bántás, visszaélés vagy kihasználás.

Kátai Németh Vilmos bejegyzését azzal zárta, hogy a traumaérzékeny tartalomgyártás és működés egy folyamatos tanulási folyamat.

„Az érintett/áldozat/túlélő jogainak védelme nem csupán annyit jelent, hogy a nevét nem hozod nyilvánosságra, és az arcát eltakarod” – hangsúlyozta.

A felhívás végén a miniszter megköszönte mindazok munkáját, akik a gyermekeket érintő ügyekben felelősen és az érintettek érdekeit szem előtt tartva kommunikálnak.

„Köszönjük!” – zárul a bejegyzés.

Fotó: Facebook/Kátai-Németh Vilmos