A szélerőművek ellen hirdetett harcot a fideszes polgármester

Szélerőmű-ellenes harccal menekülne előre Aszód fideszes polgármestere, aki hamarosan megválni kényszerül  tisztségétől, hiszen a Pest megyei településen időközi választás lesz, miután a képviselő-testület feloszlatta magát. Hogy mikor voksolhatnak a helyiek, arról várhatóan a jövő héten dönt a Helyi Választási Bizottság. Győrfiné dr. Hajdú Szilvia polgármester viszont már most berúgta a kampányt, olyan lakossági „szakmai” fórumot hirdetett az egész járásra kiterjedően, amelyből csak a szakma maradt ki. A több mint két órás találkozón nemcsak a helyi vagy a járásból érkezett érdeklődők száma volt elenyésző, de a beígért vendégek jelentős része sem jelent meg. 

Szélerőműpánik, turbinakóma – ilyen és hasonló jelzők kaptak szárnyra a Demokrata hasábjain Franka Tibor tollából sorra megjelenő cikkekben, miután Aszód polgármestere szélerőműellenes harcot hirdetett és azt kezdte hangoztatni, tiszások akarják őt leváltani polgármesteri tisztségéből a szélerőművek elleni fellépése miatt (a valóság ezzel szemben az, hogy az aszódi független képviselők április 30-án, vagyis hónapokkal azelőtt kezdeményezték a testület feloszlatását, minthogy kiderült volna, hogy a kormány új szélerőművi kapacitásokat akarna kiépíteni az országban – szerk. megjegyzése). 

A szélerőművek elleni csata részeként Győrfiné fórumot is hirdetett. Dr. Tóth Máté energiajogász, Karácsony László szakértő, Grimmenstein Balas Marianne jogvédő, Szimon Renáta és Trompler Ildikó tiszás országgyűlési képviselők, Rétvári Bence a KDNP frakcióvezetője, Toroczkai László és Novák Előd a Mi Hazánk elnöke és alelnöke, a járás 10 polgármestere – igazi ínyenc estet ígért az előzetes névsor, amely részben a szórólapokon, részben a Magyar Demokratában közölt cikkekben jelent meg. A koronát pedig az tette fel, hogy a meghirdetés szerint az est moderátora Franka Tibor, a Demokrata főmunkatársa, Kerepes volt polgármestere lesz és „jelezte részvételét” Bencsik András, a lap főszerkesztője is. 

Ahogy bővült a névsor, gyorsan kiderült, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői biztosan nem vesznek részt a fórumon, közleményeik szerint nem kívánnak asszisztálni az aszódi képviselő-testület feloszlását követő fideszes városvezető politikai kampányához. De a péntek esti szeánszon nem jelent meg a járás egyetlen polgármestere sem. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is magára hagyta az egykor érte békemenetelő és kampányoló digitális harcosokat, de a köztársaságielnökjelölt energiajogászt és a Demokrata erős embereit is hiába várták az aszódiak a művelődési ház udvarán. Győrfiné dr. Hajdú Szilvia a fórum elején röviden meg is okolta, mi történt: "az új típusú vírusok levertek jó néhány embert, így a moderátorunk és néhány meghívott vendégünk is sajnos a mai napon ágynak esett". 
A mintegy 30 főnyi hallgatóságnak – akiknek jelentős részét az önkormányzati dolgozók, a polgármester rokonsága és baráti köre tette – így maradt a „két László” szakértőnek valamint a Németországból online bejelentkező „jogvédő”. 

Bemelegítés: a „fizikában jártas” békemenetelő energiapiacot elemez

A fórumon Karácsony László kapott elsőként szót, magához is ragadta majd egy órára. Ő nem más, mint Karácsony Gergely testvére, aki az országos sajtóban arról vált ismertté az elmúlt években, hogy őrbottyáni lakosként Rétvári Bencével békemenetelt, Remedios nevű informatikai cége pedig az orbáni időkben hasított az állami közbeszerzéseken. Szélerőművekhez nem sok köze volt, maga is annyival indokolta „fizikában jártas, szakértői” felszólalását, hogy matematika-fizika szakon végzett, az energiatermelésről pedig azért van fogalma, mert indukált maghasadásból diplomázott. 

A történeti rész hosszúra nyúlt, mire Karácsony László a szélmalmoktól eljutott a szélturbinákig, a közönségből néhányan távoztak. De aki kitartott, itt  már elkezdett figyelni. „A Duna mentén van egy piros pötty, ott van Kulcsnál, ott készültek az első szélerőművek. Nem értem, hogy pont miért ott” – magyarázta Karácsony, aki szerint a Mezőség egyes részei jobb adottságokkal rendelkeztek volna. (Az első magyar közüzemű szélturbina 2001-re készült el Kulcson. A helyszínt a gödöllői Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület mérései alapján jelölték ki, itt találták a legmegfelelőbbnek a szélviszonyokat, ráadásul a hálózat is alkalmas volt a plusz kapacitás fogadására. Az építkezés ára 5 év alatt térült meg, de a turbina még ma is működik, vagyis élettartama is jelentősen meghaladja a várt 20 évet. – szerk. megjegyzése). 

Karácsony részletesen elemezte ezt követően a szélerőművek által kibocsátott infrahangokat is – szerinte „heves kutatások” folynak jelenleg arról, vajon ezek csak az ürgéket űzik el vagy az emberi szervezetre is ártalmasak (nem ártalmas, a környezetben az infrahang mindenhol jelen van – szerk. megjegyzése). Majd következhetett az egyes európai országok energiamixének elemzése és a magyar energiatermelési diverszifikáció, hogy eljusson oda, Magyarország az osztrákoknak exportál áramot, szeptember 18-án, azaz a fórum napján délben negatív volt az áram ára Magyarországon, Boszniába nem tudunk villamosenergiát exportálni, ezért is negatív a magyar áramár. 

„Jellemzően az osztrákoknak adunk áramot, hogy a pumpás erőműveikben felnyomják a vizet. Természetesen Magyarországon ma délben negatív volt az áram ára. Tehát hogyha valaki sokat használ ipari célra, kisvállalkozása van, akkor lehet, hogy mégiscsak jó lesz áttérni arra az áram számlára, amit az MVM felvázolt, hogy ő csökkentse a veszteségeket, vagyis a Mavir és az MVM csökkentse a napközbeni veszteségeket. Exportálni egyébként sajnos a felvevő piac elérhetetlensége miatt, lásd Bosznia biztosan venne olcsó áramot, de nem tud eljutni, szénnel termeli továbbra is napközben az energiát, ezért negatívak az árak Magyarországon. „

A valóság ezzel szemben az, hogy – bár a nyári hónapokban ez előfordul – de szeptember 18-án, azaz a fórum napján a magyar áramtőzsdén nem volt negatív áramár, Magyarország összességében nem exportőr, hanem importáramra szorul, Bosznia pedig a balkáni piacon hozzáfér akár a magyar villamosenergiaexporthoz is. 

A szélerőmű-telepítés az új Trianon

„A széndioxidnak semmi köze már a vélelmezett klímaváltozáshoz, illetve a vélelmezett globális felmelegedéshez!” – erősen kezdett Garbai László professzor emeritus, a fórum egyetlen olyan vendége, aki tudományos fokozatokkal rendelkezik. Igaz, az épületgépészet, az energetika és a hidraulika a szakterülete, semmint a klimatológia, az atmoszférafizika vagy a meteorológia.
A Professzorok Batthyány Körének tagja azt hangoztatta, „ez az elmélet hamarosan megbukik és ez a 21. század szégyene, hogyha ezt így még valljuk és hirdetjük.” 

Bár politikamentesnek hirdették a fórumot, Garbai itt ragadta meg az alkalmat arra, hogy Trump klímapolitikáját dicsérje, szerinte az amerikai elnök véget vetett ennek az egész cirkusznak és kiadták tavaly azt az elemzést, ami leállította azt az elképzelést, hogy azért építsenek megújuló energiakapacitásokat, hogy visszafordítsák a felmelegedést. 

„Ma Magyarországon minden megújuló energia kapacitás, az már csak zavart okoz” – teszi hozzá. Szerinte a Mavir szakemberei csak a fejüket fogják, amikor erről van szó, a kiszabályozási problémák miatt. 

A szélerőművek telepítését egyenesen Trianonhoz hasonlította, ugyanis szerinte a tervezett 4 ezer Mwatt kapacitás 4 ezer négyzetkilométer területfelhasználással járna, ami gyakorlatilag kivonódna Magyarország kompetenciájából, hiszen a szélerőműveket külföldi beruházók fogják megépíteni. 

A szélerőművek elvonják az esőt

Grimmenstein-Balás Marianne németországi jogvédő Aszódon sem hazudtolta meg magát, hozta, amit a meghívók várhattak tőle. Róla azt kell tudni, hogy eredeti foglalkozása zenetanár, az elmúlt években több, a „COVID áljárvány”-ról szóló konferencia résztvevője volt a magát szkítának valló, a járvány idején a védőmaszk viselését megtagadó, Gődény Györggyel közös csoportot szervező Dr. Pócs Alfréd mellett. Szenvedéllyel szólal fel a WHO és a gyógyszerlobbi ellen. 

Az aszódi fórumra online kapcsolták, első kijelentésével megadta az alaphangot a szélerőművekről szóló előadásának: az Európai Unióban nem ülnek szakemberek és az unió elkezdte ezt a mesét csinálni anélkül, hogy megvizsgálták volna előre, hogy mi ennek a hatása a csapadékra, a hőmérsékletre, az éghajlatra, az emberi egészségre. 

„Szóval semmit nem vizsgáltak meg előre, és most derülnek ki lassan ezek a katasztrófák.”
A szélerőművek propellereihez használt balsafa-kitermelés az őserdőket pusztítja el, a rézkitermelés Chilét teszi tönkre, nyáron a szélerőművek rovarok milliárdjait ölik meg, az infrahang pedig a többi közt szívelégtelenséget és ritmuszavart okoz, hogy csak a súlyosabbakat említsük. Ráadásul Grimmenstein szerint egy friss drezdai kutatás azt is kimutatta, hogy a szélturbinák az esőket is elvonják, aszályt okoznak és a klímaváltozáshoz is hozzájárulnak. 

„Schleswig-Holstein, ahol elég esős volt, komoly szárazsággal küzd, mert ezek a halom szélmalmok elvonják az esőt, szárítják a levegőt és pont télen, amikor kellene, hogy a talaj megteljék a mezőgazdasági termelésre, akkor elvonják a csapadékot és ott is beindul, Schleswig-Holsteinban is a szárazság. „ (Ez az állítás egyébként egy elterjedt tévhit, a valóság ezzel szemben az, hogy a felhőképződésre vagy a csapadékrendszerekre nincs hatása a szélparkoknak, egyszerűen azért, mert a felhőképződés jóval magasabban történik, mint amilyen magasak a szélerőművek.- szerk. megjegyzése)

És nemcsak megbetegít valamint a felhőket űzi el a szélturbina, Grimmenstein szerint 1 szélerőmű évente 62 kilogramm mikroműanyagot juttat a környezetbe, miközben ebből 1 kg is elég, hogy 10 milliárd liter vizet szennyezzen! Szerinte a német környezetvédelmi hivatalnak 2024-ben még fogalma sem volt arról, hogy hogyan kopnak ezek a lapátok és hogy ennek mi a következménye. 
(A valóság ezzel szemben az, hogy a szélturbinák lapátjai valóban kopnak, azonban az éves mikroműanyag-kibocsátásuk eltörpül az autógumi-kopásból vagy műanyaghulladékokból adódó mennyiség mellett. – szerk. megjegyzése)

Minek még több iparűzési adó, ha úgyis elvonják?!

Az utolsó érv a szélerőművek ellen Győrfiné dr. Hajdú Szilvia polgármestertől hangzott el a fórumon.  Szerinte hiába származna iparűzési adóbevétele Aszódnak egy szélerőműből, a város azt úgysem kapná meg, ugyanis az állam elvonja. 

Arra már Győrfiné nem tért ki, hogy az elvonást nem a Tisza, hanem az Orbán-kormány vezette be szolidaritási adó formájában. Az elmúlt 2 évben pedig ezt Győrfiné nem is kifogásolta, ahogy azt sem, hogy szintén az elvonásból indult a versenyképes járások program országszerte. 

A lakossági fórumon arra sem tért ki egyetlen előadó sem, hogy az energiapiac megnyitása a szélerőművek előtt, illetve a védőtávolság lecsökkentése 700 méterre szintén az Orbán-kormányhoz kötődik, az első olyan járásokat is ők jelölték ki, ahol  „könnyített” feltételekkel lehet szélerőművet építeni.