Putyinék győzelmét hozta az ellenzék nélküli orosz választás

Érvényesült a papírforma a háromnapos oroszországi választás előzetes eredményei szerint: Vlagyimir Putyin Egységes Oroszországa a szavazatoknak több mint a felét szerezte meg. A második helyen befutó kommunisták korábban gyakorlatilag hűségesküt tettek az elnöknek. A háborúellenes pártokat korábban kizárták a megmérettetésből.

Vlagyimir Putyin hatalmi rendszerének megerősödését hozta az orosz parlamenti választás: a hétfő reggeli, még nem végleges adatok szerint az Egységes Oroszország közel 58 százalékot szerzett a pártlistás szavazatokból, és az egyéni választókerületek döntő többségében is vezet. A szeptember 18–20. között megtartott voksolás volt az első orosz parlamenti választás Ukrajna 2022-es lerohanása óta. A voksolás erősen ellenőrzött politikai környezetben zajlott, valódi kormányzati alternatíva nélkül. Putyin maga a háború támogatásának egyfajta próbájaként keretezte a szavazást.

Az egyetlen bejegyzett orosz pártot, amely nyilvánosan ellenezte az ukrajnai háborút, a liberális Jablokót augusztusban az orosz Legfelsőbb Bíróság eltávolította az országos pártlistáról. A párt programjának központi eleme a tűzszünet, a diplomácia és a béke volt. A Reuters szerint a Jabloko több politikusát börtönbe is zárták: Lev Slosberg 11, Makszim Kruglov hét év szabadságvesztést kapott a háborúval kapcsolatos megszólalásai miatt. Más háborúellenes politikusok börtönbe kerültek vagy külföldre távoztak. Borisz Nagyezsgyint, aki már a 2024-es elnökválasztáson is háborúellenes programmal próbált elindulni Putyin ellen, ugyancsak kizárták a mostani választásból, majd elhagyta Oroszországot.

A Financial Times szerint a Jabloko kizárása különösen azért volt jelentős, mert a korábban marginális párt a háborús fáradtság egyik politikai gyűjtőpontjává kezdett válni. Szeptemberben egy független ExtremeScan-felmérésben már 18 százalék mondta azt, hogy támogatja a pártot. A lap szerint a választás előtt az orosz közvéleményben egyre erősebben jelent meg a háború következményeivel – üzemanyaghiánnyal, romló gazdasági helyzettel és egy újabb mozgósítás lehetőségével – kapcsolatos aggodalom. A Legfelsőbb Bíróság végül augusztus 10-én kizárta a Jablokót; több mint harminc év után ez az első dumaválasztás, amelynek országos szavazólapján a párt nem szerepel.

A Dumában biztosan meglesz a háború melletti egység

A parlamentbe várhatóan bekerülő pártok egyike sem ellenzi Putyin ukrajnai háborúját. Az AP a Kommunista Pártot, az LDPR-t, az Igazságos Oroszországot és az Új Embereket az úgynevezett „rendszerszintű ellenzék” részeként írja le: formálisan ellenzéki pártok, de a Kreml legfontosabb kezdeményezéseit rendszeresen támogatják. 

Jól mutatja az „ellenzék” helyzetét a kommunisták vezetőjének megszólalása. Gennagyij Zjuganov formálisan ellenzéki politikus, pártja pedig a jelenlegi eredmények szerint mintegy 14 százalékkal második helyen áll. Zjuganov ugyanakkor a kampány előtt azt mondta: „szigorúan követjük Putyin elnök utasításait”, miközben katonai felszereléseket indítottak útnak. A Kommunista Párt bizonyos belpolitikai kérdésekben kritizálja a kormányt, Putyint azonban az AP szerint gondosan kerüli bírálni, az ukrajnai háborút pedig következetesen támogatja.

Hasonló a helyzet a többi parlamenti „ellenzéki” párttal. Leonyid Szluckij LDPR-je ultranacionalista és Putyin-párti politikai erő; Szluckij egyenesen azt követelte, hogy a Jablokót nyilvánítsák nemkívánatos szervezetté, amiért béketárgyalásokat sürgetett Kijevvel. Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország vezetője szintén a háborút támogató politikus: ő arra szólította fel az igazságügyi minisztériumot és az ügyészséget, hogy vizsgálják meg a Jablokót, mert a párt ellenzi a háborút és szerinte „az országot megszégyenítő békét” kötne. A kommunista Zjuganov pedig azt rótta fel a Jablokónak, hogy nem támogatja az orosz államiság megerősítésének politikáját.

Az Új Emberek valamivel modernebb, centrista-liberális arculattal jelent meg 2021-ben, ám az AP szerint a választás után Putyin politikája mellé állt, és széles körben olyan, a Kreml által elfogadott formációnak tekintik, amely a liberálisabb választóknak kínál ellenzékinek látszó lehetőséget. Az AP megfogalmazása szerint a párt ezzel a politikai verseny látszatának fenntartásához is hozzájárul. Az Új Emberek most nagyjából 8 százalékon áll.

A győztes Putyin-párti tábor már a részeredményeket is politikai felhatalmazásként értelmezte. Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszország elnöke, Putyin egyik legfontosabb politikai szövetségese azt mondta, pártja „méltó módon” szerepelt, és az eredmény azt mutatja, hogy az orosz állampolgárok továbbra is bíznak az Egységes Oroszországban, és rábízzák az ország irányítását. Medvegyev külön hangsúlyozta, hogy ez volt az első szövetségi választás, amelyet a Kreml szóhasználatával „különleges katonai művelet” körülményei között tartottak.

A választás tisztaságával kapcsolatban ugyanakkor számos kifogás merült fel. Oroszország nem hívta meg az EBESZ megfigyelőit, az AP szerint pedig ellenzéki megfigyelők kizárásáról, őrizetbe vételéről, felnyitott urnákról és a papíralapú szavazólapok kiadásának megtagadásáról is érkeztek beszámolók. A Jabloko egyik szentpétervári megfigyelője a párt közlése szerint elvesztette az eszméletét, miközben a rendőrség őrizetbe vette. Az állítások egy részét az AP nem tudta függetlenül ellenőrizni. Moszkvában az elektronikus szavazással kapcsolatban is problémákat jelentettek.

A hétfő reggeli adatok szerint az Egységes Oroszország 57–58 százalék körül áll, a kommunisták nagyjából 14, az LDPR 9, az Új Emberek 8, az Igazságos Oroszország pedig valamivel 5 százalék fölött. A számlálás még tart, a hivatalos végeredményt később állapítják meg. A politikai kép azonban már világos: Putyin pártja nagy többséggel marad a Duma meghatározó ereje, miközben a parlamentbe jutó névleges ellenzék valamennyi jelentős pártja támogatja a Kreml háborús politikáját. Az egyetlen országosan bejegyzett pártot, amely a háború befejezését tette programja középpontjába, a választás előtt kizárták.

Fotó: kremlin.ru