Szóváltás az oktatási miniszter és Gulyás Gergely között, amibe az Európai Bizottság jelentése is bekavart
Az Európai Bizottság friss országjelentése szerint a magyar oktatási rendszer továbbra is jelentős társadalmi különbségeket konzervál, a pedagógushiány, az alacsony diplomás arány és a roma tanulók szegregációja is komoly problémát jelent.

Az Európai Bizottság friss országjelentése szerint a magyar oktatási rendszer továbbra is jelentős társadalmi különbségeket konzervál, a pedagógushiány, az alacsony diplomás arány és a roma tanulók szegregációja is komoly problémát jelent.
Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerint a magyar oktatási rendszer továbbra is erősíti a meglévő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket. A Népszava által ismertetett dokumentum szerint a tanulói teljesítmények és készségek közötti különbségek az Európai Unió legnagyobbjai közé tartoznak, miközben az oktatási eredmények és a felsőfokú végzettségűek arányának javításához további intézkedésekre lenne szükség.
A jelentés kiemeli, hogy a roma tanulók iskolai szegregációjának csökkentésére irányuló intézkedések nem kellően célzottak, és végrehajtásuk sem megfelelő.
Emiatt a roma fiatalok különösen ki vannak téve a korai iskolaelhagyás és az alacsony iskolai végzettség kockázatának. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 18–24 éves roma fiatalok 59,2 százaléka hagyja el idő előtt az oktatási rendszert, míg a nem roma fiatalok körében ez az arány 8,2 százalék.
Az Európai Bizottság szerint az oktatási szegregációt az egyházi és magániskolák számának növekedése is erősíti. A dokumentum emellett rámutat a pedagógushiány tartós problémájára, a magyar tanárok átlagéletkora az egyik legmagasabb az Európai Unióban.
Az uniós értékelés több ponton egybeesik azokkal a kritikákkal, amelyeket Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter fogalmazott meg pedagógusnap előtt a Balzac diákújságnak adott interjújában. A miniszter a középiskolai felvételi rendszer problémáiról beszélt, valamint társadalmi egyeztetést sürgetett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva azt állította, hogy a tárcavezető a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését helyezte kilátásba, és egy egységes négyosztályos középiskolai modellt kíván bevezetni. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:
„A kommunizmus óta nem volt példa arra, hogy az új oktatási miniszter által felvázolt egységes négyosztályos középiskolai modellt erőltessék rá a magyar társadalomra.”
Lannert Judit visszautasította a vádakat. Közösségi oldalán azt írta:
„Nem hiszem, hogy Gulyás Gergelynek szövegértési problémái lennének. A Fidesz frakcióvezetője pontosan tudja, hogy nem beszéltem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok egyeztetés nélküli megszüntetéséről.”
A miniszter szerint a vita valójában a diákokat és szüleiket terhelő középiskolai felvételi rendszerről szól, amelynek felülvizsgálatát társadalmi egyeztetés keretében tartaná szükségesnek. Egyúttal bírálta a Fidesz oktatáspolitikáját, kiemelve, hogy „épp azok a Fidesz-kormányok verték szét diktatórikus módszerekkel, ellenérveket nem tűrve az oktatást”.
Szimbolikusnak tartja azt is, hogy az interjút abban a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban készítették, ahonnan azért rúgtak kitanárokat, mert nem értettek egyet az előző kormány oktatáspolitikájával.




