Sulyok Tamás ezúttal az Alkotmánybírósághoz menekült
Újabb lépés a köztársasági elnöktől a NER által kinevezett közjogi méltóságok és más állami vezetők védelmében. Sulyok Tamás ezúttal korábbi munkahelyéhez, az Alkotmánybírósághoz fordult állásfoglalásért. Az államfő arra vár választ a testülettől, hogy az alaptörvényt lehet-e egyáltalán egyedi jelleggel, másként megfogalmazva személyre szabott céllal módosítani, vagy a módosításnak általános jellegűnek, tehát mindenkire érvényesnek kell lennie. Magyar Péter szánalmasnak minősítette az államfő utóvédharcát.

Újabb lépés a köztársasági elnöktől a NER által kinevezett közjogi méltóságok és más állami vezetők védelmében. Sulyok Tamás ezúttal korábbi munkahelyéhez, az Alkotmánybírósághoz fordult állásfoglalásért. Az államfő arra vár választ a testülettől, hogy az alaptörvényt lehet-e egyáltalán egyedi jelleggel, másként megfogalmazva személyre szabott céllal módosítani, vagy a módosításnak általános jellegűnek, tehát mindenkire érvényesnek kell lennie. Magyar Péter szánalmasnak minősítette az államfő utóvédharcát.
Az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik – érvel Sulyok, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak, ezért az Alkotmánybíróság az Alaptörvény absztrakt értelmezésével segítheti az állami szervek közötti konfliktusok, politikai viták jogi mederben tartását és az alkotmányos elvekkel összhangban álló jogalkotást.
Sulyok álláspontja szerint az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, elsődleges funkciója a jogrendszer egészére irányadó alkotmányos szabályok meghatározása, ezért jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként vetődik fel, ogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.
Sulyok Tamás erre az alkotmányjogi dillemáról kér állásfoglalást korábbi munkahelyétől, az Alkotmánybíróságtól, abban bízva, hogy az AB „absztrakt értelmező döntése”, valamint az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság véleménye segítik majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését.
„Ez már tényleg a szánalom kategória” – reagált Magyar Péter kommentben Sulyok bejegyzésére. A miniszterelnök ezúttal sem mulasztotta el felróni a köztársasági elnöknek, hogy „soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”.
Alaptörvény-módosítással, de nem személyre szabott jogalkotással fogja a kormányzat elérni, hogy Sulyok Tamás távozzon hivatalából, a folyamat pedig egy hónapig tarthat – mondta Magyar Péter még június elején a köztársasági elnökkel történt személyes találkozása után.
„(…) helyre fogjuk állítani a magyar emberek egyértelmű felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a magyar demokráciát”– fogalmazott akkor a kormányfő, aki azóta bejelentette, hogy egy utolsó négyszemközti találkozóra még leül a köztársasági elnökkel. "Lehet, hogy tudok neki újsádonságot mondani" - tette hozzá talányosan a miniszterelnök.
Kép: YouTube/444




