„Korábban látszategyeztetésig jutottunk” – az MKKSZ szerint gyökeres változásra van szükség a közszférában

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az új kormány nyitottabbnak mutatkozik az érdekegyeztetésre. A közszféra bérrendezését, a munkajogi rendszer átalakítását és a szakszervezeti jogok helyreállítását tartják a legsürgetőbb feladatnak.

Az új kormány megalakulása után megkezdődtek az első kapcsolatfelvételek a közszolgálati dolgozókat képviselő szakszervezetek és a kormányzat között. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) már korábban is eljuttatta elvárásait és javaslatait a minisztériumokhoz, kapcsolatfelvételi szándékkal együtt.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a Kontrollnak elmondta, a szakszervezet által képviselt munkavállalói kör rendkívül széles, az önkormányzati köztisztviselőktől és kormánytisztviselőktől kezdve a szociális és kulturális területen dolgozókon át az egészségügyi és védőnői dolgozókig.

Az első személyes egyeztetésre tegnap, a Szociális és Családügyi Minisztérium meghívására került sor. A találkozón Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter fogadta a szakszervezetek és civil szervezetek képviselőit, és hangsúlyozta az érdekegyeztetés, valamint a munkavállalók bevonásának fontosságát.

„Nagyon-nagyon nagy a különbség”

Az MKKSZ elnöke szerint az előző kormánnyal folytatott kapcsolatlétesítés lényegesen nehezebb volt.

„Ezzel a sokféle területtel kapcsolatban megpróbáltunk az előző kormánnyal is folyamatosan egyeztetni különböző problémák kapcsán, a látszategyeztetésig jutottunk.” – hozzátette: korábban hiányzott a valódi nyitottság a munkavállalói érdekképviseletek felé.

A szakszervezet szerint az elmúlt években többször kényszerültek figyelemfelhívó akciók szervezésére annak érdekében, hogy ráirányítsák a társadalom figyelmét a közszféra problémáira.

„Nem tudtunk egyeztetés alapon, asztal mellett tárgyalni az előző kormánnyal. Nekünk ez hiányzott, mert nem ütközni szeretnénk, hanem képviselni… Nagyon-nagyon nagy a különbség az előző és a mostani között, nekünk nem a leuralásra van szükségünk, hanem arra, hogy párbeszéd legyen.” – mondta a szakszervezet elnöke, bízva abban, hogy a most megkezdődött párbeszéd a többi szakterületre is kiterjed majd.

Forráshiány és bérfeszültség

Boros Péterné szerint az elmúlt időszakban problémát okozott, hogy a közszolgálati szférából jelentős forrásokat vontak ki.

„Mindenre volt pénz ebben az országban, de a közszférának a béreire, a működési feltételeire, az elesettek támogatására, arra nem maradt forrás. Mi szeretnénk az előző feudalisztikus, leuraló, alattvalói sorba taszító megoldással szemben egyenrangú, párbeszédre törekvő, adatalapú megoldásokat létrehozni minden területen. Erre készülünk.”

A szakszervezet szerint az egyik legsürgetőbb feladat a bérrendszer átalakítása és a bérfeszültségek csökkentése. Az MKKSZ visszatérne a közszféra korábbi, kétosztatú munkajogi rendszeréhez, szemben a jelenlegi, több mint harmincféle foglalkoztatási szabállyal működő rendszerrel. Az érdekképviselet bérfelzárkóztatást sürget, miközben figyelembe venné az egyes szakterületek sajátosságait. Emellett szeretnék elérni, hogy a közszféra képviselői is részt vehessenek a minimálbér-tárgyalásokban, valamint létrejöjjön a diplomás bérminimum intézménye. Az elnök hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek jogköreit is helyre kell állítani, hogy ismét valódi szerepük lehessen a munkavállalói érdekek képviseletében.

Tizennégy pontban foglalták össze elvárásaikat és javaslataikat

A legfontosabb célok között szerepel egy új közszolgálati munkajogi szabályozás megalkotása, amely a szakmai teljesítmény elismerésére, a munkavállalók szabadságára és egyenrangúságára épül. A szakszervezet emellett szeretné lehetővé tenni a helyi kollektív megállapodások megkötését, valamint újratárgyalná a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról szóló megállapodást.

A követelések között szerepel továbbá az Európai Szociális Charta és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáinak megfelelő új Munka törvénykönyve, a Közszolgálati Tisztviselők Napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása, valamint a köztisztviselői illetményalap inflációkövető korrekciója.

Az MKKSZ szorgalmazza a teljesítményen alapuló életpályamodell visszaállítását, a 13. havi illetmény újbóli bevezetését, a dolgozók egészségvédelmét szolgáló garanciák megteremtését és egy olyan nyugdíjkorrekciós rendszer kialakítását is, amely biztosítja, hogy a nyugdíjasok részesüljenek az életszínvonal növekedéséből.

A dokumentum kitér arra is, hogy vonzóbbá kell tenni a közszolgálati pályát a fiatalok számára, újra kell építeni a közszolgálati érdekegyeztetés intézményeit, valamint meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a szakszervezetek is részesülhessenek az SZJA 1 százalékos felajánlásokból. A szervezet emellett a szakszervezeti tagdíjak adómentességének bevezetését is kezdeményezi.
 

Fotó: MKKSZ