Beindult az önkormányzati lobbi: az érdekképviseleteknek nem tetszik a pénzügyi karcsúsítás
Tiltakozik a vezetői fizetések "karcsúsítása" ellen az önkormányzati lobbi. Egy tiszás egyéni képviselői indítvány a polgármesterek javadalmazását befagyasztaná, a megyei közgyűlési elnökök illetményét megfelezné, a költségtérítési átalányt pedig eltörölné.

Tiltakozik a vezetői fizetések "karcsúsítása" ellen az önkormányzati lobbi. Egy tiszás egyéni képviselői indítvány a polgármesterek javadalmazását befagyasztaná, a megyei közgyűlési elnökök illetményét megfelezné, a költségtérítési átalányt pedig eltörölné.
A hatályos szabályozás a polgármesterek és a megyei közgyűlési elnököt fizetését, illetve azon keresztül a költségtérítési átalányát a Statisztikai Hivatal által az előző évre megállapított havi bruttó átlagkeresethez köti. A főpolgármester havi bruttó illetménye a havi bruttó átlagkereset hatszorosa, a nagyobb városok polgármestereié a négy és félszerese, és így tovább. A megyei közgyűlési elnökök illetménye esetében négyszeres a szorzó. A költségtérítési átalányt a havi illetmény 15%-ban határozta meg az előző, fideszes többségű parlament. A szabályozásból következik, hogy a településvezetők fizetése automatikusan emelkedik minden évben, követve a bruttó átlagkereset emelkedését.
Ezt az automatizmust veszi ki a törvényből az egyéni képviselői indítvány, amelyet Szabó Tibor, a Tisza Párt országgyűlési képviselője nyújtott be. A javaslat a 2024-es bruttó átlagkeresetet veszi alapul, vagyis a 2025-ös szinten fagyasztja be a polgármesterek javadalmazását. A megyei önkormányzati elnökök illetményét a kormányzó párt megfelezné, az önkormányzati szféra elsőszámú vezetőinek költségtérítési átalányát pedig eltörölné.
Magyar Péter miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a megyei közgyűlések elnökei jelenleg mintegy hárommillió forintos fizetést kapnak, miközben szerinte olyan szervezetet vezetnek, amely nem végez érdemi munkát. Ezzel arra utalt, hogy a közigazgatás megyei szintjét a NER kiüresítette, az egykor intézményeket fenntartó megyei önkormányzatok funkcióját a területfejlesztésre redukálta.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) közleményében kifogásolta a polgármesteri illetmény csökkentését. A szervezet szerint a javaslat előkészítése nem volt megfelelő, az érdekképviselet ezért tárgyalást kezdeményezett a kormánnyal. Hasonló aggályokat fogalmaz meg a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) is nyílt levelében, és ők is egyeztetést kérnek Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztertől.
A MÖOSZ szerint különösen aránytalan, hogy a megyei közgyűlési elnökök javadalmazása összességében 65 százalékkal csökkenne. Álláspontjuk szerint ez nincs összhangban a megyei önkormányzatok által ellátott feladatokkal. Hivatkoznak arra is, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon milliók választották meg a megyei közgyűléseket.
Az önkormányzati vezetők fizetésének csökkentéséről hetek óta megy a vita. Budapest XII. kerületének polgármestere, Kovács Gergely például egyetértett a felvetéssel, és így reagált: „Megdöbbenve olvastam Péter Magyar tegnapi nyilatkozatát, hogy csökkentené a polgármesterek fizetését. Amúgy teljesen igaza van, tényleg csökkenteni kéne, valóban röhejesen sokat keresünk.”
Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter is az érdemi egyeztetést hiányolta a Kontroll stúdiójában.
Algyő polgármestere, Molnár Áron videóban közölte, hogy ha jelentősen csökkenne a fizetése, lemondana tisztségéről és más munkát keresne. Érvelése szerint kevesebbet keresne, mint azoknak az önkormányzati intézményeknek és cégeknek a vezetői, amelyek működéséért polgármesterként ő felel, ezt a helyzetet pedig megalázónak tartaná.
Címlapkép: Facebook





