Múzeumi perzsaszőnyegek a Karmelitában: valamin járni kellett
Lázár János rézszobrot, Orbán Viktor hivatala perzsaszőnyegeket vett kölcsönbe az Iparművészeti Múzeumtól. Az értékes textíliákat nem kifejezetten becsülték még a Karmelitában, még csúszásgátlót sem vettek alájuk. Lesz dolguk a Tisza-kormány által elrendelt vizsgálatot végző szakembereknek.

Lázár János rézszobrot, Orbán Viktor hivatala perzsaszőnyegeket vett kölcsönbe az Iparművészeti Múzeumtól. Az értékes textíliákat nem kifejezetten becsülték még a Karmelitában, még csúszásgátlót sem vettek alájuk. Lesz dolguk a Tisza-kormány által elrendelt vizsgálatot végző szakembereknek.
Lázár Jánosnak megtetszett a középkori műkovácsot ábrázoló, közel kétméter magas rézszobor az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. És mivel épp ő volt az építési és közlekedési miniszter, elvitette hát a hivatalába. Amikor az ÉKM később elbocsátott munkatársa, Bátonyi Péter művészettörténész megkérdezte, hogy mégis mit keres az alkotás a minisztériumban, az volt válasz, hogy az Iparművészeti úgyis zárva van. És ez csak egy eset a hvg.hu cikkében említettekből.
A lap kapott egy vaskos paksamétát a Karmelita-kolostor „csinosításával” kapcsolatban. 2018-ban járunk, amikor Orbán Viktor hivatali rezidenciáján a beköltözés előtti simításokat végezték. Az Iparművészeti Múzeum zömében 19-20. századi perzsaszőnyegekkel járult hozzá a „méltó munkahelyi környezet” kialakításához. A műtárgyakat a múzeum grátisz kölcsönözte, sőt olyan nagyvonalú volt, hogy nyolc szőnyeget egyenesen Bécsben restauráltatott a saját költségén, mielőtt átadta volna azokat a puritán politikus képében tetszelgő Orbán Viktor hivatalának. (Orbán dolgozószobáját az általa szellemi elődnek tekintett, szintén református Tisza István dolgozószobájának mintájára alakították ki egy eredetileg katolikus épületegyüttesben. Döntse el mindenki, hogy az ökumené szelleme vagy a trollkodás hatalma vezette-e a döntéshozót.)
Elég lett volna néhány csúszásgátló
A kölcsönadott szőnyegekkel való „bánásmódot” 2019-ben restaurátor ellenőrizte, az ő jelentése landolt a hvg.hu-nál. Ebből idézünk: „a tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből.” Az állagmegóvás vagy inkább értékmegőrzés érdekében a restaurátor azt javasolta, hogy az összes kölcsönvett perzsaszőnyeget cseréljék stabilabb szerkezetű műtárgyra”. Idővel a Karmelitában léptek is, de addig annyit sem tettek meg, hogy néhány ezer forintért csúszásgátlót tegyenek a milliós értékű szőnyegritkaságok alá.
Az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, Cselovszki Zoltán ős-fideszes káder, az első, tehát az 1998-ban hatalomra került Orbán-kormány idején is már ő volt a műemlékvédelem első számú vezetője. A 2010-es „fülkeforradalom” után visszatért, rövid ideig az örökségvédelmet vezette, majd 2014-ben átvette az Iparművészeti Múzeumot. A nyilvánosság hétvégén meggyőződhetett arról, hogy a magyar szecessziós építészet egyik emblematikus épülete, Lechner Ödön remekműve milyen állapotba került a főigazgató irányítása alatt.
Cselovszki Zoltán a közelmúltban azt állította: nem tud olyan esetről, amikor a múzeum gyűjteményébe tartozó értékes faliszőnyegek méltatlan körülmények között, például futószőnyegként végezték állami intézményekben.
A Tisza-kormány kulturális minisztere, Tarr Zoltán több közgyűjteményben is rendkívüli ellenőrzést rendelt el. Köztük van az iparművészeti Múzeum is.
Címlapkép: Facebook




