Benyújtották az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot

Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője kedden este benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát előkészítő törvénytervezetet. A javaslat szerint egy 11 tagból álló bizottság dolgozna a jelenleg még minősített dokumentumok titkosításának felülvizsgálatában és a minősítés megszüntetésében.

Magyar Péter már 2024-ben, politikai pályafutásának kezdetén azt ígérte, hogy kormányra kerülése esetén a kormány megnyitja az ügynökaktákat. A választásokat követően bejelentette, hogy még az idei évben feloldják az aktákat. Tájékoztatása szerint a dokumentumok október 22-től kereshető formában elérhetővé válnak majd a nyilvánosság számára is,. 

Az ügynökakták teljes körű nyilvánosságra hozatalának egyelőre több akadálya is van. Egyrészt számos dokumentum megsemmisült az évek során, másrészt a megmaradt iratok esetében sem mindig lehet eldönteni, hogy ki szerepel bennük. Emellett olyan dokumentumok is vannak, amelyek nemzetbiztonsági okok miatt állnak titkosítás alatt. Ezen a helyzeten változtatna Melléthei-Barna Márton most benyújtott törvényjavaslata, amely a titkosítások feloldásának előkészítését célozza.

A tervezet alapján létrehoznák a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely 11 tagból állna. 

A testület elnökét és tagjait a kormány nevezné ki. A bizottság öt olyan taggal működne, akik nemzetbiztonsági vagy szolgálati tapasztalattal rendelkeznek; őket a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterek javasolnák. A fennmaradó hat helyre történészi, levéltári vagy adatvédelmi szakmai háttérrel rendelkező szakemberek kerülnének, a jelölést pedig a kultúráért felelős miniszter tehetné meg. A testület egyszerű többséggel döntene a kérdésekben. 

A bizottság célja az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok „minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatása”, valamint ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozása. A bizottságnak rendszeresen be kell számolnia a nyilvánosságnak a haladásról, és intézkedési javaslatokat kellene megfogalmaznia a kormánynak. A bizottság tagjai fizetést nem kapnának a tevékenységükért, de a kultúráért felelős miniszter által delegált tagok kapnának költségtérítést. 

A törvényjavaslat egyik lényeges eleme, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak részletes, tételes nyilvántartást kellene készíteniük a kezelésükben lévő minősített dokumentumokról, és ezt a bizottság rendelkezésére kellene bocsátaniuk. A testület valamennyi érintett iratot megismerhetné, majd ajánlásokat fogalmazhatna meg arról, mely dokumentumok esetében indokolt a titkos minősítés fenntartása, illetve melyeknél lenne célszerű annak megszüntetése.

Azoknál az iratoknál, amelyek esetében a bizottság a minősítés feloldását kezdeményezi, a minősítésért felelős szerv köteles lenne döntést hozni: vagy megszünteti a titkosítást, vagy részletes indoklást ad arról, hogy miért nem támogatja a javaslatot. Ezt a magyarázatot nemcsak a bizottságnak, hanem az adott nemzetbiztonsági szolgálatot felügyelő miniszternek is meg kellene küldeni.

A minősítés alól feloldott dokumentumokat ezt követően haladéktalanul át kellene adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére, hogy azok a levéltári rendszerben hozzáférhetővé váljanak.

Kép: Pixabay