A Pest Vármegyei Közgyűlés elnöke tudomásul veszi a fizetéscsökkentést, de következetességet hiányol

A polgármesteri fizetéseket végül nem csökkentik, csak a 15 százalékos költségtérítést veszik el, a vármegyei közgyűlési elnökök illetménye viszont jelentősen visszaesik. Márki-Zay Péter szerint a döntés kompromisszum, de így is „rosszul néz ki”, Molnár Áron algyői polgármester végül nem mond le, de méltatlannak tartja az egész ügyet, Szabó István Pest vármegyei közgyűlési elnök pedig azt mondta, nem hiszi, hogy bárki jókedvvel viseli, ha „megharmadolják a juttatását”.

Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén megszavazta a polgármesteri fizetések befagyasztását, de a korábbi tervekkel ellentétben a polgármesterek illetményéhez végül nem nyúltak hozzá. Ami biztosan eltűnik, az a havi költségtérítés, amely eddig az illetményük 15 százaléka volt. A valódi fizetéscsökkentés így nem a polgármestereket, hanem a vármegyei közgyűlési elnököket érinti. Az ő illetményük eddig a 2024-es havi bruttó átlagkereset négyszerese alapján járt, a módosítás után viszont csak kétszeres szorzóval számolhatnak. Ez havi bruttó 1 334 730 forintos illetményt jelent majd, vagyis ugyanannyit, mint egy 1501–2000 lakosú település polgármesterének fizetése.

A döntés előzménye az volt, hogy Magyar Péter májusban felvetette, hogy a parlamenti képviselők és miniszterek fizetése mellett a polgármesterek fizetését is csökkenteni kellene. Ez több önkormányzati vezetőnél is komoly felháborodást váltott ki. Az algyői polgármester, Molnár Áron például korábban lemondást is kilátásba helyezett, ha visszavágják a fizetését. 

A végső törvény azonban ennél jóval óvatosabb lett: a polgármesterek fizetése marad, a költségtérítés megy, a vármegyei közgyűlési elnökök viszont valóban jelentős pénzt veszítenek.

Márki-Zay: Kompromisszum, de továbbra is rosszul néz ki

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Kontrollnak azt mondta: a végleges döntés az eredeti tervhez képest kompromisszum, de továbbra is problémásnak tartja, hogy nem volt érdemi egyeztetés az önkormányzati vezetőkkel. „Én azt gondolom, hogy ez egy kompromisszumos lépés volt, bár egyeztetés ebben sem volt” – mondta.

Márki-Zay szerint nem önmagában az a baj, ha a polgármesterek is részt vesznek a takarékosságban. Azt mondta, ha a polgármesterek juttatását ugyanannyival csökkentenék, mint az országgyűlési képviselőkét, az korrekt lépés lenne. A gond szerinte az aránytalanság.  „Ha többel csökkentik, lényegesen többel, mint amivel az országgyűlési képviselőkét, akkor ez nagyon kellemetlen módon úgy néz ki, mintha a polgármesterek ellen, meg az önkormányzatok elleni lépés lenne” – fogalmazott. 

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a költségtérítés elvétele a gyakorlatban ugyanúgy fizetéscsökkentésként működik.„A költségtérítés elvonása az valójában csökkentés. Nekem a fizetésem ezzel mondjuk 2,3 millióról 2 millió alá csökken, a nettó fizetésem. Tehát nyilván ez egy érezhető, 15 százalékos csökkenés” – mondta. Márki-Zay szerint ehhez még hozzájön a befagyasztás is, vagyis az, hogy a polgármesterek nem kapják meg azt az emelést, amely más megválasztott tisztségviselőknél megjelenik. Úgy fogalmazott, hogy ezzel az inflációkövetést is kikapcsolták.

A polgármester többször is az országgyűlési képviselőkkel hasonlította össze az önkormányzati vezetők helyzetét. Szerinte a képviselőknek a csökkentések után is jóval nagyobb költségtérítési és frakciókereteik maradnak, miközben a polgármestereknek korábban sem voltak ilyen juttatásaik. „Egy polgármesternél viszont soha nem is voltak ilyen juttatások. Mi törvényileg nem is vállalhatunk semmilyen másodállást, egyéb munkát” – mondta.

Márki-Zay szerint az ügy politikai szempontból is rossz üzenetet küld. „Egy kicsit úgy néz ki, mintha a politikai vetélytársakon akartak volna megszorítani, és nem saját magukon” – fogalmazott.

A vármegyei közgyűlési elnökök fizetéscsökkentéséről azt mondta, ugyanaz a logika vonatkozik rájuk is. Szerinte nem elegáns, ha egy döntés csak a politikai ellenfeleket érinti, még akkor sem, ha azt nem zárja ki, hogy egyes tisztségek korábban túl voltak fizetve. „Ugyanez vonatkozik rá, és egyszerűen nem elegáns” – mondta.

Molnár Áron algyői polgármester nem mond le, de nem is ünnepel

Molnár Áron, Algyő polgármestere korábban lemondást is kilátásba helyezett, ha a polgármesteri fizetéseket visszavágják. Most azt mondta a Kontrollnak: mivel a fizetéséhez végül nem nyúltak hozzá, a lemondás lekerült a napirendről.

„Hát így természetesen igen” – válaszolta arra a kérdésre, hogy marad-e.

Molnár szerint az eredeti elképzelés az lett volna, hogy a polgármesterek fizetését a 2024 előtti szintre vigyék vissza. Ez szerinte sok polgármesternél, így nála is megalázó helyzetet teremtett volna. „A saját munkavállalóink között is valahol a tizedik és huszadik hely körül lettem volna én saját magam” – mondta.

Szerinte ez nemcsak anyagi kérdés, hanem a pozíció, a felelősség és a munkáltatói szerep elismeréséről is szól. Úgy fogalmazott, hogy az eredeti terv még annál is megalázóbb helyzetet teremtett volna, mint amibe a polgármesterek az egész ügy miatt kerültek.

A végleges döntést ugyanakkor nem tartja győzelemnek. „Az mindenféleképpen biztató, hogy mondjuk a Fidesz-rendszerhez képest talán van valamifajta érdekképviseletnek értelme jelen pillanatban. Az összességében meg nem érzem győzelemnek, mert úgy gondolom, hogy egy teljesen felesleges és nagyon-nagyon méltatlan helyzetbe hozott minket a Magyar Országgyűlés és a Magyar Kormány ezáltal” – mondta.

Molnár szerint nehéz racionális magyarázatot találni arra, miért kellett a polgármestereket belekeverni ebbe az ügybe. Úgy látja, mintha „valakinek beragadt” volna a polgármesteri fizetések ügye, és emiatt kellett valamilyen látványos lépést tenni.

„Sok olyan jel van, ami azt mutatja, hogy volt egy politikai kinyilatkoztatás miniszterelnök úr részéről, és ezt nyilván nem akarták úgy kifarolni, hogy nem történik semmi, és inkább egy ilyen faramuci megoldással éltek” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy populista lépésnek tartja-e az ügyet, Molnár azt mondta: akár lehetne annak nevezni, de szerinte még így sem teljesen érthető a szándék, mert a jelenlegi kormánynak nincs szüksége populista eszközökre. „Én továbbra is inkább ilyen személyi, vagy személyes nemtetszést, személyes ellentétet vélek fölfedezni ebben az egészben” – fogalmazott.

Szerinte teljesen felesleges volt a polgármesterek egy részét „fölbőszíteni”, különösen azért, mert sok olyan önkormányzati vezető is támogatólag viszonyult a Tisza megjelenéséhez, aki az elmúlt években a Fidesszel szemben politizált. Molnár a törvénymódosítás indokait is bírálta. „Az a baj, hogy még az indokok is blődségek, ami ott le van írva” – mondta.

„Tegye szívére a kezét, kinek nem jelentene rossz érzést?”

Molnár szerint a költségtérítés elvétele a gyakorlatban érezhető bevételkiesés. Azt mondta, az ő esetében az illetmény és a költségtérítés együtt számolva 27,88 százalékos megtakarítást jelent az államnak. A 15 százalékos költségtérítés megszüntetése mellett azt is veszteségként értelmezi, hogy a polgármesterek nem kapják meg a 9 százalékos emelést.

„Ha úgy nézzük, 24 százalékos megvonás történik jelen pillanatban. Tegye szívére a kezét, hogy ez kinek nem jelentene valamilyen szinten rossz érzést” – mondta. Hozzátette, főállású polgármesterként más munkát nem vállalhat, legfeljebb szellemi tevékenységet végezhetne külön díjazásért.

„Főállású polgármesterként mi semmit, semmi mást nem vállalhatunk” – mondta. Molnár szerint ezért is félrevezető úgy beszélni a polgármesteri fizetésekről, mintha minden önkormányzati vezető szabadon kereshetne mellette más forrásból is pénzt. Mint mondta, vannak mellékállású polgármesterek, de bizonyos lakosságszám fölött a tisztséget főállásban kell ellátni.

A vármegyei elnökök jártak a legrosszabbul

A döntés legnagyobb vesztesei a vármegyei közgyűlési elnökök lettek. Ez politikailag sem mellékes, hiszen a vármegyei közgyűlések elnökei nem semleges szereplők, ezek a tisztségek a 2024-es önkormányzati választás után is a korábbi kormánypárti oldalhoz kötődő politikusok kezében maradtak. Vagyis miközben a polgármesterek fizetéséhez végül nem nyúltak hozzá, a tényleges és látványos fizetéscsökkentés éppen azt a politikusi kört érinti, amely a régi rendszer egyik kedvezményezettje volt.

Szabó István, Pest vármegye közgyűlésének elnöke a Kontrollnak azt mondta: nehéz lenne jól viselni a döntést. „Nem hiszem, hogy van olyan ember, aki jó kedvvel viseli el, hogyha megharmadolják a juttatását” – mondta.

Szabó szerint az ő esetükben nem egyszerűen arról van szó, hogy a négyszeres szorzót kétszeresre csökkentik, hanem arról is, hogy a költségtérítés lehetőségét is eltörlik. Ezért beszélt harmadolásról.

Arra a kérdésre, hogy igazságosnak tartja-e a döntést, óvatosan válaszolt. „Az, hogy igazságos és mi nem, azt a legfelsőbb jogszabály határozza meg” – mondta.

Amikor arról kérdeztük, egyetért-e azzal az értelmezéssel, hogy a polgármesterekkel végül nem mertek konfliktust vállalni, ezért a politikailag könnyebben támadható vármegyei közgyűlési elnököknél hajtották végre a látványos fizetéscsökkentést, Szabó nem akarta kimondani, hogy politikai bosszút látna a döntés mögött.

A politikai olvasatot azonban nem is söpörte le teljesen az asztalról. „A politika az egy veszélyes, sikamlós pálya. És aki ebbe belép, annak tudnia kell, hogy időnként rossz helyre keveredhet, rossz helyzetbe keveredhet. Mi most a rosszabb helyzetbe keveredtünk, néhányan, tizenkilencen” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy lát-e ebben politikai bosszút, azt válaszolta: „Amit nem tudok, arról nem nyilatkozom, a sejtéseimet pedig nem szoktam publikussá tenni.” Szabó szerint a megyei önkormányzati elnökök érdekképviseletének, a MÖOSZ-nek az elnöke, Pajna Zoltán tárgyalt a miniszterrel, de azt nem tudja, hogy ott pontosan mi hangzott el, és felvetődött-e ez az ügy.

A Pest vármegyei közgyűlési elnök szerint a fizetésük korábban hosszú ideig alacsony volt, majd fokozatosan emelte a kormány. Úgy látja, mostanra ért el arra a szintre, amely már arányban volt a felelősséggel és a munkával. „Most értük el azt a szintet, ami én azt gondolom, hogy ehhez a poszthoz, ehhez a felelősséghez, ehhez a munkához rendben volt, paritásban volt” – mondta.

A döntést tudomásul veszi, de szerinte ha a takarékosság volt az elv, akkor azt nem csak egy kiválasztott körön kellett volna érvényesíteni.

„Ha ez az elv, a döntés, akkor mindenkivel szemben ugyanolyan módon kellene eljárni” – fogalmazott Szabó István.

Fotók: Kontroll / Palánkhír Podcast Stúdió - Szeged - YouTube / Szabó István - Facebook