Sorban vonják vissza az önazonossági rendeleteket, több helyen nem tudták igazságosan alkalmazni őket
Az áprilisi választások óta már 29 önkormányzat vonta vissza azt a rendeletét, amellyel korlátozhatták, hogy kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településre. Több polgármester utólag maga is arról beszélt, hogy a szabályokat nehéz vagy egyenesen lehetetlen volt igazságosan alkalmazni.

Az áprilisi választások óta már 29 önkormányzat vonta vissza azt a rendeletét, amellyel korlátozhatták, hogy kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településre. Több polgármester utólag maga is arról beszélt, hogy a szabályokat nehéz vagy egyenesen lehetetlen volt igazságosan alkalmazni.
Az RTL Híradó összegzése szerint a választások óta 29 település teljesen eltörölte az úgynevezett önazonossági rendeletét, több másik önkormányzat pedig enyhített a korábban bevezetett korlátozásokon.
A helyi önazonosság védelméről szóló, tavaly júliusban hatályba lépett törvény az önkormányzatokra bízta, hogy élnek-e a lehetőséggel, a települések pedig többek között feltételekhez köthették az ingatlanvásárlást és a beköltözést. Az előző kormány szerint a szabályozás a helyi közösségek, hagyományok és a települések arculatának megőrzését szolgálta, jogvédők viszont már a kezdetektől arra figyelmeztettek, hogy a rendszer könnyen diszkriminációhoz vezethet.
Tápióbicskén például tavaly vezették be a rendeletet, a polgármester szerint azért, hogy kiszűrjék azokat az újonnan érkezőket, akik nem tartanák be az „alapvető normákat”. Herczegh Róbert azonban most az RTL-nek arról beszélt, hogy már a kezdetektől érezték, a szabályozás „kicsit sántít”, és nagyon nehéz olyan feltételeket megalkotni, amelyek minden esetben igazságosak, így a rendeletet végül úgy törölték el, hogy egyszer sem alkalmazták, egyetlen beköltözőt sem utasítottak el miatta.
Korábban a kormányhivatalok vizsgálatai is komoly problémákat találtak. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal például húsz megvizsgált önazonossági rendeletből tizenkilencet súlyosan diszkriminatívnak minősített. A TASZ és más jogvédő szervezetek szerint több településen a szabályokat valójában arra lehetett használni, hogy hátrányos helyzetű, jellemzően roma embereket tartsanak távol.
A rendszer ugyanakkor nem tűnik el, hiszen továbbra is az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e hasonló korlátozásokat.
Az RTL arról is megkérdezte a kormányt, hogy a sorozatos visszavonások és a felmerült jogi problémák miatt tervezik-e módosítani az előző kabinet által létrehozott szabályozást, választ azonban a riport megjelenéséig nem kaptak.
Fotó: Pixabay




